Gueux

(franc., ejtsd: gő) a. m. koldusok, a II. Fülöp spanyol király uralmával elégedetlen németalföldi nemeseket a kormánytanácsból kizárta és a szent inquiziciót Németalföldre is bevinni szándékozott, sokan a németalföldi nemesek közül 1565 nov. Brüsszelben aláirták a Marnix Fülöp által szerkesztett kompromisszumnak nevezett szövetségiratot, melyben az inquizició bevitele ellen tiltakoztak. Ez értelemben kérvényt is szerkesztettek Pármai Margit helytartónőhez s azt egy 400 főből álló küldöttség, melynek élén Brederode Henrik gróf és a Nassaui Lajos állottak, 1566 ápr. 5. Brüsszelben a helytartónőnek átnyujtotta. A helytartónő válasza kedvezően hangzott, s midőn a nemesek ápr. 8. győzelmük ünneplésére lakomát rendeztek, a jelenlévők egyike elbeszélte, hogy a helytartónő, midőn a felvonuló nagy küldöttséget megpillantotta, nagyon elrémült, de Barlaimont gróf, a pénzügyi tanácsos, e szavakkal bátorította: «ce n"est qu"un tas de gueux» (csak egy csapat koldus). Ekkor Brederode indítványára a nemesek e gúnynevet szövetségük nevéül vették fel s jelvényül kalapjaikon, vagy öveiken arany vagy ezüst kodusjelvényeket kezdettek viselni. Ugyanekkor verették azon emlékérmeket, melyeknek egyik feléén II. Fülöp mellképe volt látható e felirattal: En tout fideles au roy (Mindenben hivek a királyhoz), a másik oldalán pedig a koldustarisznya, két összefogott kézzel és e felirattal: Jusqu" agrave porter la besace (Egészen a koldustarisznyáig). 1566 márciusban a szövetségnek még csak 2000 tagja volt, de már májusban Brederode gróf azzal dicsekedhetett, hogy a koldusok annyian vannak, mint a fövény a tengerben. Alba zsarnok uralma alatt a Hollandiából menekültek legelőször a tengeren kezdették meg a harcot a spanyolok ellen, s ezeket «vizi koldusok»-nak nevezték. A vizi koldusok kezdetben csak a spanyol hajókat támadták meg és rabolták ki, de midőn Orániai Vilmos velük szövetkezett és erejöket szervezte, 1572 ápr. 1. a Maas torkolatánál elfoglalták Briel városát s ezzel megkezdették Németalföld szabadságharcát. Ujabb időben e nevet egy politikai egyesület Antwerpenben ujra felvette, s a vläm tartományokban a szabadelvü párt jelzésére gyakran használják. V. ö. Moke, Les Gueux de mer (Brüsszel 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon