Guhl

Ernő Károly, német műtörténész, szül. Berlinben 1819 jul. 22., megh. u. o. 1862 aug. 20. 1838 óta nyelvészetet tanult, de figyelmét különösen az ókor művészi alkotásai felé irányította, mig később az ujkorival is foglalkozott. Első műtörténeti műve: Ephesiaca (Berlin 1843). Egy hosszabb olaszországi utazás után a berlini egyetemen működött, nemsokára kinevezték a műtörténelem tanárává a képzőművészetek akadémiáján. Művei: Die neuere geschichtliche Malerei u. die Akademie (Stuttgart 1848); Künstlerbriefe (Berlin 1853-57, 2 kötet, 2. kiad. 1880) és Die Frauen in der Kunstgeschichte (u.o. 1858). Utolsó, Konerrel együtt szerkesztett műve az elterjedt: Leben der Griechen und Römer, nach antiken Bildwerken dargestellt (Berlin 1860-64, 2. köt., 5. kiad. 182). Halála után jelent meg: Vorträge und Reden kunsthistorischen Inhalts (Berlin 1863).

Forrás: Pallas Nagylexikon