Guillaumet
(ejtsd: gillyomé) Gusztáv, francia festő, szül. Párisban
1840. nov. 26., megh. u. o. 1887 márc. 14. Tanulmányait a párisi École des
beaux arts-ban végezte, tanárai Abel de Pujol, Picot és Barrias voltak; azután
Rómába készült, de Olaszország helyett Algerba vette utját. Az afrikai
természet annyira megragadta, hogy ezentul kizárólag azt tanulmányozta és
ábrázolta. Legkitünőbb művei: Esti ima a pusztában (1863, Luxembourg muzeum
Párisban); Arab vásár, Biskra környéke (1865); Fuvolások (1866); A sivatag
(1867); Éhinség (1868); Téli est Marokkóban (1870); Donari asszonyok a folyó
partján (1872); Tevehajcsárok pihenője (1875); Laghonat látképe (1879,
Luxembourg muzeum); Palankin (1880); Lovat fölfaló kutyák (1883); A bou-saadai
gyapotfonó nők 81885). A Nouvelle Revueben megjelent Tableaux algériens-jeiben
mint iró is kitünően adta vissza a sivatag hangulatát.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|