(növ. néhol csicsóka v. mogyoró, tuber), A többé-kevésbbé
gömbölyded és meghusosodott, leginkább földbeli törzs- és gyökérképletek
(törzsgumó, gyökérmogyoró).
A hagymától az különbözteti meg, hogy nem réteges; tömött
karikára (nem ivalaku darabokra, mint a hagymát) szeldelhetjük. ha a G.
levélnemü héjban van, mint a sáfrányé vagy a kikiricsé, hagyma- G. (bulbotuber)
a neve. Szoros értelemben a G. csak szárképlet (l. Földbeli szár) s a
megvastagodott gyökérképlettől, vagyis a gyökérmogyorótól (radix tuberosa) a
rügy, a pikkely vagy ennek a forradása különbözteti meg. A gyökérnek ilyen
szerve soha sincs, vagyis a pikkelyes v. rügyes földbeli rész nem gyökér, hanem
földbeli szár. A G. pikkelyei, forradásai tövében vagy gödreiben gyakran
fejlődésre szánt szem (rügy) is van. A szárnak tehát tulajdonképen az
allevél-tája vastagodik G.-vá, ezért a G. leggyakrabban földbeli, csak a
kalarábé képződik a föld fölött. G.-ja leginkább a többnyári növényeknek van s
ekkor majd az egész tőke egy G.-vá alakulhat, p. a sáfrányé, kikiricsé, a
kunrépáé Corydalisé, juhászmogyoróé, vagy a tőke egymásután
sorakozó több G.-nemü tagra különül, p. az Irisé, Arumé, gyömbéré (G. s tőke,
ekkor egy-egy G. egyesztendei növekedés), vagy a földbeli hajtások végén
keletkezik a G., p. a burgonyáé (l.o.) Minthogy a törzseredetü G. rügyes és
gyökeret verhet, azért a növényt róla szaporítani lehet, kivált ha a növénynek
több G.-ja is van, sőt erre a célra a nagyobb G. fel is darabolható, de
legalább egy egészséges szem maradjon rajta. Gyökérmogyoróról a növényt
szaporítani lehetetlen, mert rügye nincs, legfeljebb a georgina gyökérgumóihoz
közel a szár rügye van. A G. tartalékelesége (keményítő, cukor, inulin, nyálka
stb.) a vegetáció ébredésekor lassankint eltünik, vagyis a G.-ból ujon képződő
légbeli sarjak első táplálékául - amig meg nem zöldülnek - felhasználódik.
Fiziologiailag tehát a G. a többnyári növényeknek a tartalékeleséget egyideig
megőrző szerve. L. Gyökérmogyoró, Heregumó.
Forrás: Pallas Nagylexikon