Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Günther... ----

Magyar Magyar Német Német
Günther... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Günther

1. Albert Károly Lajos Gotthelf, német zoologus, szül. Esslingenben 1830 okt. 3. 1847-51. Tübingában, Berlinben és Bonnban a teologiát tanulta, de az államvizsga letétele után Berlinben és Bonnban az orvosi tudományokhoz szegődött, 1858. segéd, 1875. igazgató lett a British Museum állattani osztályánál s itt kidolgozta a siklókigyók, kétéltüek és csuszómászók, valamint a halak katalógusát. Ezeken kivül több nagy munkát irt a halakról. Ilyen p. Introduction to the study of fishes (1880).

2. G. Antal, német kat. teologus, szül. Lindenauban (Csehország) 1783 nov. 17., megh. Bécsben 1863 febr. 4. Leitmeritzben és Prágában tanult. A Beretzenheim családhoz jutott nevelőnek Bécsbe, ahol folyton a bölcselettudománnyal foglalkozott. Nemsokára tanítványával Győrbe utazott, hogy az ifju Bretzenheim jogi tanulmányokkal foglalkozhassék. G. Győrben 1818-820-ig a papnevelő intézetben hittudományt hallgatott és pappá szenteltetett. Bécsben folytatá bölcseleti tanulmányait és a dogmák történetét kutatta. Munkatársa volt a Wiener Jahrbücher c. folyóiratnak. 1828. jelent meg nevezetes műve: Vorschule zur speculativen Theologie des positiven Christenthums, mely kiválólag Descartes rendszerével foglalkozik. Ezen munkáját követték: Peregrinus Gastmahl (Bécs 1830); Janusköpfe für Phil. und Theologie (Bécs 1834); Thomas a scrupulis; Veithtal Lydia c. bölcseleti évkönyvet adott ki. G. a hitet a tudománnyal akarta kiegyeztetni. Az észnek kelleténél nagyobb befolyást engedett a hit tanaira, megérteni akarta a titkokat. A pápa dicsérte törekvéseit, de műveit 1857. index alá helyezte. G. egész iskolát alapított, kik güntherianusoknak neveztetnek. Ezen iskola szerint az ember test-, lélek- és szellemből áll. A lélek a testnek éltető elve és közvetítője a testnek és szellemnek. Midőn G. művei az index sorjegyzékébe kerültek, az egész iskola, élén G.-rel, meghódolt az egyház tekintélye előtt. Ötletszerü természete és szaggatott előadása nem engedték, hogy rendszerbe gyüjtse elmélkedéseit. V. ö. Merten, Grundriss de Metaphysik (Trier 1848).

3. G. János (von Andernach), német orvos szül. Andernachban 1487., megh. Strassburgban 1574 okt. 4. Előbb filozofiával foglalkozott, 1525. Párisba ment orvostant tanulni, azután I. Ferenc király orvosa volt, de lutheránus lévén, kénytelen volt az állását elhagyni s Strassburgba költözni, hol nagy praxisra tett szert. Kiváló anatomus és szülész volt. Anatomiai munkái össze vannak állítva az Anatomicarum institutionum libri quatuor (Páris 1536) c. gyüjteményben, szülészeti tapasztalatai pedig a Gynaecicorum commentarius de gravidarum, parturientium, puerperarum et infantium cura (Strassburg 1606) c. könyvben.

4. G. János Keresztély, német költő, szül. Strigauban, Sziléziában 1695 ápr. 8., megh. Jenában 1723 márc. 15. Vittenbergában orvosi tudományt tanult, hol kicsapongó élete folytán apja minden támogatást megvont tőle. Tanulmányait Lipcsében folytatta, hol Menckével ismerkedett meg ki a lengyel királynak és szász választó-fejedelemnek udvari költőül ajánlotta, de nem fogadták el, mert a kir. kihallgatáson részegen jelent meg. Elzüllöttségének főoka, egy költeményeiben Leonórának hitt asszony volt, ki kétszeri esküjét megszegte és odahagyta. G. költeményei, dalai és ódái, melyeket Gothe is sokra tartott, korának összes ilynemü termékeit messze tulszárnyalják. Első költeménykötete Boroszlóban jelent meg 172., összes költeményei összegyüjtve csak halála után láttak napvilágot (4. köt., Boroszló 1724-35, 6. kiadás 1764); ujabban Tittmanntól a Deutsche Dichter des 17. Jahr. (Lipcse 1874) c. sorozatban, Litzmanntól a Reclam Universalbibliothek-ban és Fuldától Kürschner Deutsche Nationallitteraturjában jelentek meg.

5. G. Zsigmond, német matematikus, geografus és meteorologus, szül. Nürnbergben 1848 febr. 6-án. Erlangenben, Heidelbergában, Lipcsében, Berlinben és Götingában tanult. Résztvett az 1870-71-iki német-francia háboruban. 1872. a weissenburgi latin iskolán tanár lett, 1873. Erlangenben és Münchenben magántanárrá habilitálták. 1876. Ansbachban a matematika és fizika tanára lett a gimnáziumon. 1886. a müncheni műegyetemre hivták a földrajzi tudomány tanárának. Az 1878-tól 1884-ig terjedő időben szülővárosát és egy berlini kerületet képviselt a birodalmi gyülésben, hol a szabadelvü párthoz tartott. G. különösen a matematika történetében jártas. Művei közül a következőket említjük: Lehrbuch der Determinantentheorie (Erlangen 1879); Vermischte Untersuchungen zur Geschichte der matematischen Wissenschaften (Lipcse 1876); Der Einfluss der Himmelskörper auf Witterungsverhältnisse (Nürnberg 1884); Grundlehren der matematischen Geographie und Astronomie (München 1886); Studien zur Geschichte de mathematischen und fisikalischen geographie (Halle 1877-79); Die Lehre von den gewöhnlichen und verallgemeinerten Hyperbel-Functionen (u.o. 1881); Parabolische Logarithmen und parabol. Trigonometrie (Lipcse 1882); Lehrbuch der Geophysik und physikal. Geographie (Stuttgart 1885, 2 köt); Geschichte des math. Unterrichtes im deutschen Mittelalter (Kehrbach, Monumenta Germaniae paedagigoca (3 köt., Berlin 1887); Joh. Keppler und der tellurisch-kotrimische Magnetismus (Bécs 1888); Die Meteorologie dem neuesten Standpunkte gemäss dargestellt (München 1889); Martin Behaim (1890); Handbuch der math. Geographie (Stuttgart 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is