Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gusztáv... ----

Magyar Magyar Német Német
Gusztáv... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gusztáv

(Gustaf, ó-svédül Gudstafr, a. m.a a hős), svéd keresztnév, több svéd királynak neve.

1. G. (I.), másként Wasa G., svéd király, szül. Lindholmban (Upland) 1496 márc. 12., megh. 1560 szept. 29. Atyja, Johansen Erich, a svéd birodalmi tanácsnak volt tagja; anyai ágon a Sture családtól származott. G. Upsalában, ifj. Sture Sten és a linköpingi püspök vezetése alatt végezte tanulmányait. Azután hadi pályára lépett és résztvett a zsarnok II. Kersztély dán király elleni felkelésben, aki őt azonban álnokul elfogatta és Kalloeba záratta. De 1519 szept. 30. sikerült G.-nak parasztruhában a várból megszökni, mire Lübeckbe menekült, hol a városi tanács pártját fogta. Ennek segélyével 1520 máj. 31. ujra Svédországba termett, hogy hazáját a dán iga alól mennél előbb felszabadítsa. Egyelőre azonban álruhában kellett a dalekarli pórok földjén faluról falura bujdosnia és ekkor történt, hogy Dalarnéban hosszabb ideig csépléssel szerezte kenyerét. (A csürben utóbb emléket állítottak emlékének.) Keresztély bérencei azonban itt is kinyomozták és csak csudás módon menekült meg a dán poroszlók elől. Midőn azután II. Kersztély Stockholmban (1520 nov.) számos svéd hazafit (köztük G. édes atyját és sógorát) lefejeztetett, G. kiüzte a szabadság zászlaját és a dalekarli póroktól meg a haszonleső lübeckiektől támogatva, szerencsével kezdte meg a függetlenségi harcot 81520). Néhány héttel később 81521 febr.) bevonult Falunba s Geflébe, azután Westeräst kerítette hatalmába és miután a dánok fővezérét, Trolle Gusztáv érseket és hadát is legyőzte volt, diadallal vonult be 1521. pünkösd napján Upsalába. Erre a rendek aug. 24. kormányzónak kiáltották ki. Stockholm mindazonáltal erősen tartotta magát dán lobogó alatt, Keresztély pedig G.-nak fogva tartott anyját és nővérét boszuból megölette. A svédek szerencséjére azonban maguk a dánok is felkeltek zsarnokuk ellen és igy sikerült azután G.-nak Keresztély zsoldosait Stockholmból kiverni és egész Svédországot felszabadítani. Miután a Strengnäsben összegyült rendek a kalmari uniót (l.o.) felbontottnak nyilatkoztatták, G.-ot hálából svéd királlyá megválasztották (1523 jun. 7.). G. arra határozta el magát, hogy a pénzügyi bajok orvoslása és a királyi hatalom emelése céljából behozza a protestantizmust. 1527. a Westeräsbe egybehivott rendek előtt kijelentette, hogy ha a protestáns hit behozatalát és a katolikus egyház vagyonának elkobzását nem helyeselnék, a trónról lemond. A polgárság és a pórok képviselői a katolikus valláshoz szító főnemesség és papság tiltakozása dacára a protestáns tanok hirdetését megengedték és a katolikus főpapság és a kolostorok vagyonának és birtokainak lefoglalását helyeselték. E határozat alapján G. azután Svédország pénzügyét jobb karba hozta. 1544 jan. 13. az ujból Westeräsbe gyülekezett rendek a királlyal egyetemben nyiltan vallották meg protestáns hitüket. Ez a gyülés ismerte el továbbá G. kivánatára, hogy a korona az elsőszülöttségi jog szerint családjában örökös legyen. G. további uralmát minden tekintetben siker kisérte. Felszabadította a kereskedést a külföld és nevezetesen a Hanza kötelékeiből s nagyban emelte a bányászatot és okszerü erdészetet, a közoktatást is javította, az ország védelmi erejét pedig külföldi hadi hajók építése által emelte. Érdemeiért a svéd történetirók a svéd monarkia alapítójának szokták nevezni. Még a finnek is rendkivül megkedvelték, bár az uj monarkia megszilárdítása érdekében szükséges adótehert éppen ők érezték a legjobban. Midőn G. halálát közelegni érezte, összehivta a rendet Stockholmba és az ő jelenlétükben adta át 1560 jun. 25. a királyi jogart Erich utódának; szept. 29. azután elhunyt. Háromszor nősült meg: első neje szász-aluenburgi Katalin; második neje leijonhofvudi Margit, kitől 10 gyermeke született. Harmadik neje Stenbock Katalin volt.

2. G. (II.) Adolf, l. Gusztáv Adolf (1).

3. G. (IV.) Adolf, l. Gusztáv Adolf 82).

4. G. (III.) svéd király, Adolf Frigyes holsteingottorpi herceg (utóbb svéd király) és Lujza Ulrika hercegnő legidősebb fia, szül. 1746 jun. 24., megöletett 1792 márc. 29. Már mint ifju sok jeles tehetséggel dicsekedett, de önmérséklet, higgadtság és türelmes kitartásnak mindvégig hiányában volt. Atyja halálakor (1771 febr. 12.) éppen Párisban időzött, honnan hazatérve, habozás nélkül irta alá azt az oklevelet, melyben a svéd birodalmi tanács a fennálló alkotmány pontos megtartására kötelezte. 1772. aug. 19. azonban államcsinyt követette el. A tisztikar élén a tanács tagjait üléstermükben elzáratta, a polgárságot hizelgő beszéddel a maga részére nyerte s azután uj alkotmányt hirdetett, melyet a fegyveres erővel megfélemlített tanács kényszerüségből elfogadott. Ez az alkotmány megtörte a nemesség befolyását, a királyi hatalmat ellenben rendkivül emelte. Az 1786. évi ülésen a nemesi ellenzék megtámadta a pazarló királyt és G.-nak a pénzügyi válság megszüntetésére célzó előterjesztéseit elvetette. Midőn pedig G. a rendek tudta és engedélye nélkül 1788. az oroszoknak hadat izent, mely a svéd flotta vereségével kezdődött: a nemesség és a finn tisztek Frederikshamn ostroma közben felkeltek és Oroszországgal önhatalmulag fegyverszünetet kötöttek. Nemsokára (az oroszok izgatása folytán) a dánok is hadat izentek Svédországnak és mig a dán csapatok Gotenburgig hatoltak, a nemzet zömétől cserbenhagyott király a dalekarli póroknál és Wermlandban keresett segélyt. Elvégül sikerült ugyan Dániával Anglia közbenjárásával békét kötnie, Oroszországgal azonban tovább folyt a harc. Mihelyt G. csak némiképen szabad kezet nyert, azonnal boszura készült a nemességgel szemben. 1789. febr. egybehivta a rendeket és másodizben követett el államcsinyt. Ez alkalommal teljesen megtörte a nemesség hatalmát és korlátlan királyi szuverénitást alapított. Most ujra az oroszok ellen vonult, csakhogy támadása eleintén nem sikerült. Csak 1790 jul. 9. sikerült az orosz hajóhadat a Svenska-öbölben legyőznie. Erre aug. 14. a két szomszéd a Kymen partján békét kötött, melyben a status ante quo teljesen helyreállott. A szeszélyes G. ez idő óta nagyon is megbotránkozott az orosz kormánnyal, mely Ausztria és Poroszország támogatásával G.-nak határtalan nagyravágyását és hirvágyát arra használta fel, hogy őt egy, a francia forradalom ellen irányuló kalandos expediciója birja. Azonban Pechlin tábornok, Ribbing és Horn grófok és a G. által személyesen megsértett Anckarström (l.o.) kapitány összeesküvést szőttek. Az összeesküvők sorsot vetettek maguk között és a sors Anckarströmre esett, ki azután a királyt Stockholmban, az 1792 márc. 16-17. közötti éjszakán rendezett álarcos bálon hátulról lelőtte. A halálosan megsebesült G. kormányzóságot rendelt kiskoru fia számára, és 13 nappal később elhalt. G. papirjait és levelezését saját parancsára hivatalból zár alá helyezték és csak 50 év mulva 81842 márc. 29.9 bontották azokat fel. Ekkor Geijer (l.o.) kezébe kerültek, ki Gustavs II. nachgelassene und 50 Jahre unter Siegel gelegene Schriften (Upsala 1843-1845) c. művében azokról behatóan értekezett. Történeti becsük azonban csekély. - G. mint iró több nyelven tett kisérletet, különösen a lira- és a drámairás terén. Dechaux kiadást rendezett belőlük: Oeuvres politiques, littéraires et dramatiques (Páris 1805, 5 köt.); németre Rühs ford., 3 köt., a svéd fordítás csak 1806-12. jelent meg Stockholmban). Siri Brahe (A kiváncsiak) c. drámáját 1794. Bécsben is előadták a burgszinházban, de a darab megbukott. A Torstensonról irt dicsbeszéddel, melyet III. G. névtelenül nyujtott be a svéd akadémiához, az első dijat nyerte.

5. G. Wasa herceg, svéd trónkövetelő, aki Holstein-Gottorpi herceg néven is ismeretes, szül. 1799 nov. 9. és megh. Pillnitzben (Drezda mellett) 1877 aug. 4. Mint osztrák altábornagy többnyire Bécsben élt. 1830. elvette Lujza hercegnőt, Károly Lajos badeni nagyhercegnek és Stefániának, I. Napoleon fogadott leányának gyermekét. E házasságból szül. 1833. aug. 5. Carola, a jelenlegi szász királyné.

6. G. Erichson, svéd királyfi, l. Erik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is