Gusztinyi
János, mult századbeli hitvitázó, Nyitra püspök, szül.
Árvamegyében 1718., megh. Mocsonokon 1777. Egri növendékpap volt, majd pirluci,
miskolci, sátoralja-ujhelyi lelkész. magára vonván gróf Erdődy Antal, később
br. Barkóczy Ferenc egri püspök figyelmét, egri kanonok lett, majd a királyi
tábla prelátusa; Barkóczynak az egri liceum szervezésében nagy segítségére
volt. Mária Terézia 1766. nyitrai püspökké nevezte ki, mint a kat. egyház nagy
bajnokát, s egyszersmind nyitrai főispánná és valóságos belső titkos
tanácsossá. Bőkezü főpap volt, az irókat és tudósokat pártolta. Emlékezetes
munkája az Üdvözség mannája c. nagy könyv, melyet egri kanonok korában Helmeczy
István kőrösi ref. prédikátornak Miaburgban 1743. megjelent Igasság paissa cimü
munkája ellen irt és Egerben 1759. adott ki. Fenmaradt az egri teologia
szervezésekor tartott latin Oratiója is, 17754-ből.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|