Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Guthrie... ----

Magyar Magyar Német Német
Guthrie... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Guthrie

1. Frigyes, angol kémikus és fizikus, szül. Londonban 1833 okt. 15., megh. u. o. 1886 okt. 21. Tanulmányait Angliában, Heidelbergában és Marburgban végezte. Miután több évig mint tanársegéd alkalmazásban állott, 1860. a Royal Collegen Mauritius szigetén a kémia és fizika tanára volt. 1867. hazájába visszatért s a Royal school of mines és a School of sciences nevü tanintézetekben a fizika tanárává nevezték ki. Különösen szerves kémiával foglalkozott. Fizikai vizsgálatai a hajcsövességre, folyadékok hullámmozgására és hővezető képességére vonatkoznak. Dolgozatai közül említjük a következőket: An examination of the waters of Mauritius. Elements of heat and non metallic chemistry (1868); Magnetism and electricity (1875); An introduction to netism and electricity (1875); An introduction to physics (1877); Practical physics 81879); The first book if knowledge (1881); Qutline of experiments and apparatus for illustrating elementary instruction in sound, light, heat, magnetism and electricity (1881). Cerny Frigyes álnéven adta közzé The ten c. költeményét és Logrono c. drámáját (1877).

2. G. Jakab, angol sebész és katonaorvos, szül. Londonban 1785 máj. 1., megh. u. o. 1856 máj. 1. Asistant-Surgeonként ezredével 1802. Észak-Amerikába ment, 1808. pedig a spanyolok- és portugálok elleni háboruban tevékeny részt vett, itt nemcsak mint katona tünt ki, hanem mint sebész is nagy érdemeket szerzett. 1814. nyugdijba ment. Ő alapította az Infirmary for Diseases of the Eye-t, Royal Westminster Ophthalmic Hospital. A Council des College of Surgeonsnak tagaj, később elnöke és 5 éven át mint a boncolástan és sebészet tanára működött. G. nemcsak bátor, tetterős sebész, hanem kitünő szemész is volt. Ő ajánlotta a véredények alákötését a vérzés helyén és ő gyakorolta a katarakta felső lebenyes extrakkcióját. Szeretettel foglalkozott a hadi sebészettel és e tapasztalatainak eredményét az On gunshot wounds of the extremities, requiring the different operations of amputation and their aftertreatment, etc. c. korszakalkotó művében tette közre. Egyéb művei: On the desiases and injuries of arteries, with the operations required for their cure (London 1803); On the anatomy and discases of the neck of the bladder and of teh urethra (u.o. 1834; 3. kiad. 1843, Filadelfia 1845), On teh certainty and sfety with which the operation of the extraction of a cataract from the human eye may be performed etc. (u.o. 1834); On injuries of the head affecting the brain (u.o. 1842) stb.

3. G. Jakab Cargill, skót, szül. Glamisban 1814 aug. 27., megh. 1893. Teologusnak készült s Edinburgban tanult, de pályáját elhagyta s kereskedőnek ment. 1851. jelent meg tőle névtelenül a Villages scences leiró költemény, melynek erős népies szinezete nagyon megtetszett s a mű hamarosan több kiadást ért. Ezután következnek: The first false step, költői elbeszélés (1854); Wedded love (1859); My lost love (1865); Summer Flowers (1865); Rowena, félig elbeszélő, félig drámai költemény (1871); Woodland echooes, lirai költemények (8178). Mint prózairó is kivált The vale of Strathmone, its scenes and legends c. munkájával (1875). G. 1868 óta Dundeeban a nyilvános könyvtár főkönyvtárnoka.

4. G. Tamás Anstey, angol iró, szül. Londonban 1856 aug. 8. Jogot tanult s mint regényiró F:.Anstey álnév alatt lépett fel. Művei: Vice versa (1822); The black poodle and other tales (1884); Tinted Venus (1885); The giant"s robe (1884); A fallen ivol (1886), legujabb munkája a három kötetes The Pariah c. regény (1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is