Fürésszel a fából készülő tárgyat közelítőleg ki lehet
alakítani, de fölületeit nem lehet kellően kisimítani. Erre szolgál a Gy.
Alkotó részei: a tok, a talp, a forgácslyuk, a száda v. forgácskés, a Gy.-vas
és ennek tartó készüléke az ék v. sróf. A tok többnyire fából, néha vasból is,
a talp fából, vasból, csontból stb. készülhet. A kés élének alakja szerint van
egyenes, ives, tört élü, s egyenes és ives vonalakból vegyest összeállított Gy.
A vas szerkezete szerint van egyszerü és fedővassal fölszerelt Gy. (dupla Gy.).
A fedővas arra való, hogy az a fa Gy. jó forgácsolásra beállított késétől
elválasztott forgácsokat, mielőtt még a fa rugalmassága folytán a munkafelület
irányában tovább kihasadhatnának, eltörje. A fedővas mindig egy kissé hajlott
kovácsvasból való vaslemez, melyet sróffal vagy más módon a Gy.-kés fele elé
állíthatni. Működésmódja és rendeltetése szerint sokféle a Gy. Egyenes,
sikfölület finomra való gyalulásnál a művelet a következő: A keskeny, ives élü
vassal ellátott nagyoló-Gy.-val eltávolítjuk nagyjában a fölület durvaságait és
fölösleges anyagának legnagyobb részét; folytatólagosan az egyszerü
simító-Gy.-val v. simító eresztő-Gy.-val egyengetjük, még inkább pedig a
födővasu (dupla) Gy.-val v. födővasu (dupla) eresztő-Gy.-val. A párkány-Gy.-t
éles sarkok kitisztitására, a fogas Gy.-t az összeenyvezendő fölületek
fölborzolására, a szántalpu Gy.-t homoru fölületekhez, a fenék-gy.-t mélyedések
fenekének simítására, az aj- vagy sánc Gy.-t aj-ak készítésére, az eresztvényes
gy.-t eresztvény (Feder), az eresztékes Gy.-t ereszték készítésére használják.
Falazat-Gy.-t hátfalak, lemezelő Gy. ajtó- stb. bélletek széleinek alakítására;
tapasz-aj-Gy. ablakok rámafáinak egyszeri gyalulására való kialakítására.
Utóbbi gy.-k gyakran lényeges méreteikkel elállíthatók. Ráma- és párkány-lécek
készítésére egyes v. összetett párkányelemek szerint alakított, késsel
felszerelt Gy.-kat használunk. Ezenkivül van számos különleges célra szolgáló
Gy., p. gyujtószálka-Gy. (Rómer-féle Gy., magyar találmány), csöves Gy.,
tollszár-Gy., skatulyaforgács-Gy., talpkéreg-Gy. stb. Más faipari ágakban
szintén különleges alaku és elnevezésü Gy.-k vannak; igy p. a kádár használ:
hántó-, porzó-, homorító-, bütü-, takarító-, aj-, csinvágó-, kecske- (v.
eresztőpad-), fenék-, himző-, iker-Gy.-t. A Gy. főrészén, a késen, mint minden
szerszámon, háromféle szöget különböztetünk meg: az élszöget, az elhelyezési és
(a kettő együttéve) a metszőszöget. Ezen szögek közönséges gy.-k-nál következő
határok között váltakoznak: Az élszög = 19°-34° az elhelyezési szög = 15°-28°; a metszőszög 44°-57°. Fogas Gy.-nál a metszőszög 63°-79° között van. Különleges Gy.-kések a Skriván-félék, hol a párkányelemeket jelző kés keresztmetszete a gyalulandó párkányléc
profilját adja, amellett pedig még ivben meg van hajlítva.
Forrás: Pallas Nagylexikon