Gyalui havasok
v. Andrássy-havasok, a Bihar-hegység Sebes- és Fehér-Kőrös
közötti részének K-i tagja, a Meleg-Szamos és Aranyos völgye közt Kolozs és
Torda-Aranyos vármegyékben terülnek el. A hegység közvetlenül a Bihar
főgerincéhez csatlakozik s az említett két folyó közt egészben véve Ny-ról
K-felé terül. Hosszu, magas hegysorokat képez, melyek közt a völgyek igen
meredekek, mélyre vannak bevájva s gyakran valóságos hasadéki jellemet öltenek.
Gerinceik többnyire nagyon egyforma alakuak s földtani szerkezetöket tekintve
is egyhanguak. Leginkább rengeteg erdőségek (fenyvesek) fedik s csak Ny-i
részükben lépnek fel havasi legelők s sziklacsoportozatok. Főcsócsai a Verfu
Verfului (1672 m.), Verfu Muntyelúi vagyis Öreg Havas (1829 m.) és
Andrássy-havas v. Dobrin (1477 m.). A hegységben ered a Meleg- és Hideg-Szamos,
Kis- és Nagy-Aranyos, a Jára, Hesdát és Tur patak, itt van tehát a tordai és
turi hasadék is. A Gy. magva gránitból áll, melyet jegőcös palák, chloritpala,
faggyupala, agyag- és csillámpala övez. A GY.-ban van a szkerisórai jégbarlang
is (l.o.). természeti szépségeinél fogva gyakran keresik fele hegységet. Nagy
fabőségének kiaknázására a Neuschloss-cég nagy fürésztelepet létesített a
Gy.-ban. V. ö. Emke, Uti kalauz, 58-72. lapok. Lásd még az Andrássy-havas,
Aranyos folyónál említett irodalmat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|