Gyarmatügy

Gyarmat alatt oly területet értünk, mely valamely más előrehaladtabb államot, mely azt hadászati, gazdasági, igazságszolgáltatási célokra használja, ural. Legegyszerübb alakja a gyarmatnak az, midőn valamely állam egy néptelen területet benépesít; gyakran azonban az állam politikai vagy gazdasági fensőbbsége által meghódítja a gyarmatot és ott fölös tőkéje vagy fölös népessége számára alkalmazást keres. Már a legrégibb időben találunk gyarmatosító államokat; különösen nagy tevékenységet fejtettek ki a gyarmatosítás terén a feniciaiak. A középkorban az olasz városok, továbbá a német Hanza, a német rend alapítottak számos gyarmatot. Legnagyobb jelentőségre emelkedett azonban a gyarmatpolitika a XVI: sz.-tól kezdve, amidőn különösen Amerika és Ázsia, későbben Ausztrália a gyarmatosítás célpontjai voltak. Világtörténelmi jelentőséggel bor az angoloknak Észak-Amerikában és Kelt-Indiában alapított gyarmatbirodalmuk. A gyarmatosításban kezdetben főleg spanyolok és portugálok, későbben németalföldiek, franciák és angolok vittek főszerepet, legujabban Németország is nagyobb tevékenységet fejt ki. A gyarmatositás hasznát különösen a merkantilisták (l. Merkantilizmus) hangsulyozták; későbben a gyarmatosítást mint nagyon költséges vállalatot sokan rosszalták, azonban ujabban ismét nagy buzgalmat észlelhetni mindenfelé a gyarmatosítás terén. A gyarmatok fekvésök, keletkezésök, az anyaországhoz való viszonyuknál fogva igen különbözők. Rendeltetésök szerint különösen megkülönböztetik a mezőgazdasági, tropikus, kereskedelmi gyarmatokat, melyek gazdasági rendeltetéssel birnak; azonkivül vannak hadászati, büntető, hittérítő gyarmatok stb.

A gyarmatok haszna leginkább azon forgalomban rejlik, mely az anyaállam és a gyarmat közt létre fog jönni. Számos áru hozatik a gyarmatokból, melyek csak ott állíthatók elő, és igy a fogyasztás javul. Másfelől a gyarmatok piacot nyujtanak számos árunak. Élénk kereskedelem is fejlődik, mely az anyaállamnak számos előnyt nyujt, melyet más idegen országokban nem találhat. A gyarmatalapítás sikerének egyik föltétele a gyarmatosítás kellő előkészítése. Eltekintve a fölméréstől és a földbirtok felosztásától, egyik legszükségesebb feladat az utak építése. Gondoskodni kell továbbá a kellő bevándorlásról és teljes tulajdonredszerről. A gyarmatosítás gyakran az állam által vitetik keresztül, néha egyéni kezdeményezésen alapszik. egyes esetekben nyerészkedő társulatok is sikeresen vállalkoztak rá.

A legjelentékenyebb gyarmatosító államok a következők:

* Hübner-Juraschek szerint; Supan szerint 7149101  kilométer.

Forrás: Pallas Nagylexikon