Gyergyó-Ditró

nagyközség Csik vármegye gyergyó-szent-miklósi járásában, a Gyergyó vize mellett s a Gyergyó termékeny lapályának K-i szélén, a Gyergyói-havasok tövében, (1891) 1287 házzal és 5811 magyar (székely) lak. Csinos község, melynek piaca városias szinezetü. Egyike Erdély leggazdagabb községeinek. Gyergyó-Szárheggyel együtt a borszéki fürdő tulajdonosa, melynek jövedelméből összes adóját fedezi s feleslegét iskolákra s egyéb építkezésekre fordítja. Határa 28392 ha., nagyobbára erdők, csak kis részben termékeny szántóföld; fában igen gazdag. Lakóinak főfoglalkozása a fakereskedés, barom- és juhtenyésztés. Gy.-n van polgári iskola, takarékpénztár, a kisbirtokosok orsz. földhitelintézetével szövetséges I. mezőgazdasági előlegegylet, kőszénkutató részvénytársaság, ipartestület. A Ditró és Tászok patak völgyében, nevezetesen a Piricske hegyen nagy mennyiségben előforduló ditroit nevü kőzet (nefelin-szienit) monumentális építkezéseknél megbecsülhetetlen jó anyagul szolgál. V. ö. Koch Antal, A D.-i szienit tömzs kőzettani és hegyszerkezeti viszonyairól (1874).

Forrás: Pallas Nagylexikon