Gyergyó-Szent-Miklós
nagyközség csik vármegye gyergyó-szent-miklósi j.-ban, (1891) 1182 házzal és 6104 magyar (székely
lakossal (közte 410 örmény kat.). Gy. a Belkény patak mentén, a Gyergyói-lapály
szélén s a gyergyói-havasok tövében, igen szép vidéken fekszik. Gy. a járási
szolgabirói hivatal székhelye, van járásbírósága, közjegyzősége, adóhivatala és
pénzügyőrsége, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Gy. a járás
legélénkebb és legvárosiasabb községe, van benne a gyergyói I. takarékpénztár,
hitelintézet, népbank, az osztrák-magyar banknak mellékhelyisége, ipartestület,
polgári iskola, iparos- és kereskedőtanulók iskolája, továbbá állami
gyermekjátékszer-tanműhely, mezőgazdasági szeszgyár és sörgyár. Lakói háziipar
gyanánt üzik az agyagipart. Gy. kereskedelme is igen jelentékeny, marha vásárai
élénkek, fakereskedése is nagy. Határa 47179 ha., tulnyomóan erdőség.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|