Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gyermekágy childbearin...
gyermekágyb... to be confi...
gyermekágyb... to lie in
gyermekágyb... to die in c...

Magyar Magyar Német Német
gyermekágya... Wöchnerin (...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Gyermekágy

(puerperium), az a 6-8 heti időszak, amikor a szülés befejezése után a nő nemi szerveinek a terhességgel bekövetkezett elváltozása visszafejlődik és a szüléssel járó sebzés meggyógyul. Azoknál, akik nem szoptatnak, a havi tisztulásnak első beállta jelzi a Gy. végét. Szoptatóknál rendszerint csak az elválasztás után jelentkezik ujra a havibaj. A Gy.-ban kezdődik az emlőmirigyek tejelválasztása is, az ujszülöttnek első táplálkozását szolgáltatva mintegy 9 hónapon keresztül. A nemi szervek közül a méh szenvedi el a legnagyobb elváltozást, amennyiben annak tömege az első 7 nap alatt körülbelül a felére, 14 nap alatt a negyedrészére sülyed le. Ez ugy jön létre, hogy a szülés befejeztével a méh erős és tartós összehuzódása jut, ennek folytán kiszorul véredényeiből a vér s ezért a méh izomsejtjei sorvadnak, protoplasmájuk részben zsirosan szétesik; az izomsejtek között levő kötőszövet is kevesbedik, a vér- és nyirokedények nagy sokasága a vér megalvadása (thrombosis) folytán eldugul s igy elpusztul, aminek következtében a méh egészében rohamosan kisebbedik, mig régi nagyságát s alakját vissza nem nyeri. A méhvel egyszerre a méhkürtök is, a petefészkek a méhszalagokkal lelohadnak, nedvtartalmuk alászáll s régi helyükre, a kis medencébe kerülnek vissza. A méh belső felszine pedig a méhlepény és a pete burkainak leválása és megszületése után egy nagy sebhelyet képez, amely a Gy.-ban gyógyul, miközben a gyermekágyi folyás (lochia) tart. Ez a folyás alvadt és folyékony vérből, genyből (fehér vér), a méh nyálkahártyáinak elzsirosodott sejtjeiből áll. Amig a nagy sebfölszin meg nem tisztul, hámmal be nem borul, egyenetlen sok gödrével és résével veszedelmes tenyésztőhelyéül szolgálhat az oda bejutott és a megrekedt és széteső vérben kifejlődő fertőző csiroknak, amelyeknek felszivódása lázt okoz, az annyira rettegett gyermekágyi lázt. A Gy.-i folyás az első 2-3 napon át véres, azután haloványabb, higabb, vizesebb s a 10-ik naptól kezdve sárgásfehér. De néha a 2-ik hétben is véressé lehet ujra a folyás, annak jeléül, hogy a méhlepény helye még nem gyógyult be, s hogy a Gy. 2-ik hetén tul is nagy óvatosságra, nyugalomra és kiméletre van szüksége a Gy.-as asszonynak.

A placenta helyénél gyorsabban gyógyulnak azok a sérülések, amelyek a szülésnél a méh száján, a hüvelyben vagy gáton keletkeznek. A gát szakadását különben nem kellene magára hagyni, hanem ha az 1 cm.-nél hosszabb, akkor orvossal össze kell varratni, aminek 4-5 óránál későbben a szülés után nem szabadna történni. A külső nemi részek a Gy.-ban gyorsan visszanyerik azokat a szinöket és állapotukat, amelyben a terhesség előtt voltak. A hüvely azonban tágasabb marad, falai simábbak, redői elsimultak; a himennek pedig csak apró részletei lelhetők most fel. A zuzódások és repedések helyén fehéres hegesedési nyomok látszanak. Nagyobb elváltozást szenvedtek még a terhességben a has falai, amennyiben erősen kitágultak. A Gy.-ban s utána a hasfalak régi merevségöket csak nagy ritkán nyerik vissza. Ennek elősegítésére a hasfalakat a fekvés idejében széles flanellpólyába tanácsos szorítani; a felkelés után pedig, ami ne történjék 14 nap lefolyása előtt, a Gy.-as asszony viseljen megfelelő haskötőt. A rendes Gy. láz nélkül telik el; ha a hőmérsék 38 fok fölé emelkedik, akkor a Gy.-ban való megbetegedés van jelen, amit nem szabad könnyen venni s talán a tej rohamosabb elválasztásának tulajdonítani. Tejláz nem létezik. Az érverések száma a Gy.-ban különösen az első hét végén, rendesen nagyon alászáll; 60-50-ig, sőt 35-ig egy percben. A légzések száma 14-20. A Gy.-asok könnyen izzadnak. A vizelet mennyisége bő; a kiürítés néha akadályozva van, ugy hogy katéterrel kell elvenni. A székelést rendszerint elősegíteni szükséges, amire a ricinusolaj és a keserüviz a legalkalmasabbak. A Gy.-as testének sulyából tetemesen veszít, de jó táplálkozásnál igen hamar pótolja a veszteséget, sőt súlyban gyarapodik s szinben javul. A Gy.-as ápolását nálunk a bábára (l.o.) bizzák, aki a szülésnél is segedelmet nyujtott. A Gy.-ban a fődolog, amit biztosítani kell, a testnek és léleknek nyugalma, amiben a legszigorubban kell rendelkezni a bábának vagy az orvosnak. Ezenkivül a legnagyobb tisztaság és az étkezésben rend és mértékletesség.

A Gy.-ban azonban zavarok is felléphetnek. Ezek a zavarok a nő nemi szerveinek hiányos visszafejlődéséből származhatnak, v. a szülés okozta sebesüléssel járó komoly lázas és gyuladásos megbetegedések lehetnek; továbbá az emlőkre vonatkozó bajok lehetnek. Legkomolyabbak azok a Gy.-i zavarok, amelyek a szüléssel járó sebesülés folytán jönnek létre és a sebes helyeknek fertőző anyagokkal való érintése következtében keletkeznek. Ezek a gyermekágyi láz neve alatt összefoglalható megbetegedések. A Gy.-i láznak ily világos meghatározását 1847-ben budai Semmelweis Ignác adta, aki nem érhette meg ez epokális tanításának diadalát, mert életében alig 2-3 nagyobb hirü szülés-tanár ismerte el ez igazságot, a többiek tagadták, elvetették s évtizedek voltak szükségesek, amig az ő tanításának alaptétele, hogy a Gy.-i láz bomlott szerves anyagok fölszivódásából keletkezik, az egész orvosi világban elfogadásra és elismerésre talált. És Semmelweis a Gy.-i láz kikerülésének utját is megmutatta, követelvén a kezek és műszerek mosását klóros vizzel, mielőtt a vajudóhoz hozzányulunk, mert ujjainkon és műszereinken visszük be a szülő nő testébe, vérébe a fertőző csirokat, amelyek gyuladást, vérmérgezést okoznak. Ezt a feltevést a bakteriologia igazolja, kimutatva azokat a mikroorganizmusokat (penészgombákat) v. azok anyagcseréjéből eredő mérgeket (ptomain), amelyek az emberi test szerveibe, vérébe jutva, mekanikus és kémikus uton hatnak zavarólag, akadályozzák a gyógyulást v. a fontos szervek életműködését. Ezeket a fertőző csirokat az orvos magával viheti, ha tetembontással foglalkozott, ha beteg Gy.-asnak büzös lochiájával jutott érintkezésbe, ha diftériás, sarlakos vagy orbáncos beteggel volt dolga stb. A bábák bizonyára egyik beteg Gy.-asuktól viszik el körmük alatt a mérget a vajudóhoz s vizsgálat közben oltják be a vajudóba e vészthozó anyagot.

A Gy.-i vagy felszivódási láznak könnyebb eseteiben a nemi szerveken elváltozást néha nem találunk, néha egy piszkos fekély jelzi a méreg belépésének helyét. A fertőzés egyes esetekben lokalizálva marad, máskor azonban tovaterjed a limfaedények vagy a vérerek utján s a megbetegedés általánossá s igy igen súlyossá lesz. Septicoemiaval van dolgunk, ha a méreg a limfa-utak mentén terjed el; Pyoemia-val, ha a vérerekből jut egyenesen a vérbe s abban keringve, áttéti gócokat (metastasis) is hoz létre. A vérkeringésbe jutott bomlott vértörmelékek az egyes szervek kisebb véredényeiben megakadnak s igy azokat is fertőzik (embolia). Különösen a tüdőbe és vesébe, de a májba, lépbe és szivbe is jutnak ilyen embolusok s ott elgenyedésre vezetnek. Ilyen genyedések az izületekben, sőt néha a szemben is létrejönnek. Ezek a súlyos Gy.-i megbetegedések a magas hőemelkedés mellett a sziv erejének rohamos csökkenésében nyilvánulnak, amihez rendesen agyi tünetek is csatlakoznak. Legfontosabb a sziv állapota: minél szaporább az érverés és minél kisebb, gyengébb a pulzus, annál nagyobb a mérgezés és az életveszély. Orvoslás tekintetében pedig ezekben a súlyos esetekben kevés kilátással követünk el minden lehetőt. Ha a legszorgosabb tisztasággal s kezeinknek s műszereinknek fertőtlenítésével nem tudtuk kikerülni a Gy.-i lázt, akkor megbetegedés esetében minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a sziv ellentállási képességét növeljük, a helyileg hozzáférhető fertőzési forrásból (fekély, büzös lochia) pedig a további felszivódást megakadályozzuk. Ha a szervezetbe jutott mérget tudnók megsemmisiteni v. ártalmatlanná tenni, akkor vágyaink s törekvéseink netovábbját értük volna el. Oda irányulnak azok a kisérletek, amelyeket Bacelli nyomdokain haladva Kézmárszky tanár tett meg klinikáján 2 esetben. látszólag kedvező eredménnyel. V. ö. Orvosi hetilap (1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is