Gyermekcsempészet
(suppositio v. subjectio partus). A római jogban s a régibb
elmélet szerint hamisítás (falsum) és csalás fogalma alá esett, mert a
vagyonjogi szempontot tekintették irányadónak, habár a helyesebb szempontot, a
családi állás szempontját, már a Digesták következő helyében: « publice enim
interest partum non subjici, ut ordinum dignitas familiarumque salva sit»
elismerve találjuk. A modern elmélet s a magyar btkv szerint a Gy. családi
állás (l.o.) elleni büntett. A btkvben felsorolt egyes elkövetési cselekedetek
csak exemplifikativ jellegüek, mit az u. n. általános záradék «vagy bármely más
módon stb.» eléggé kifejez. A kitételre vonatkozólag megjegyzendő, hogy a
kitételnek az eset körülményeinél fogva olyannak kell lennie, mely a gyermek
testi épségét v. életét nem veszélyezteti, ellenkező esetben a Gy. a sokkal
súlyosabb gyermekkitétellé (l.o.) fajul. A gyermekcsempészethez főleg az az
eset tartozik, midőn egy gyermeket idegen családba becsempésznek, aminek célja
rendszerint a gyermekhiány elpalástolása. A kicserélés két gyermeknek egymással
való felcserélése. Mindkét esetben leginkább örökségi, tartási igények,
házassági igéreteknek beváltására való kényszerítés s hasonlók képezik a
cselekményeknek indokát és célját. A gyermeknek koráról a törvény intézkedést
nem tartalmaz, a dolog természetében fekszik azonban, hogy oly becsempészett
gyermeken, aki családi állásáról felvilágosítást adni képes, Gy. el nem
követhető; az ily gyermek azonban bünrészes az ellen a család ellen elkövetett
Gy.-ben, ahová becsempészték. A büntettet természetesen csak szándékosan lehet
elkövetni; a szándék abban a tudatban áll, hogy a cselekmény másnak családi
állását sérti. A cél vagy indok, hogy a cselekmény által valaki
megkárosíttassék, vagy előnyben részesíttessék, a szándék szempontjából
közömbös. Bármilyen legyen az elkövetési cselekedet, annak mindenkor olyannak
kell lennie, mely a gyermek családi állását veszélyeztetni alkalmas,
máskülönben Gy.-ről nem lehet szó. Némely elkövetési cselekedet ezt a veszélyt
szükségszerüen magában foglalja; ilyen p. o. a csempészet, a kicserélés, mig
ellenben a kitétel akként történhetik, hogy a gyermek családi állása
veszélyeztetve nincs; igy p. azokban az előfordult esetekben, melyekben a
kitételt eszközlő a kitett gyermeket, családi állását igazoló okmányokkal
(keresztlevél) ellátta s melyekben a tettesnek - rendesen az anya - célja csak
az volt, hogy a gyermektartás költségeitől szabaduljon. A Gy. büntetése egy
évig terjedhető börtön; nyerészkedési szándékkal történt elkövetés esetében 5
évig terjedhető fegyház. A Gy. hivatalból üldözendő. A tényálladéki cselekedet
elkövetésével, tehát a p. a becsempészéssel, a kitétellel, a csalásnak azonnali
felfedezése esetében is bevégzett büntett forog fenn. A Gy. az u. n. folytonos
büntettekhez (l.o.) tartozik, ami az elévülés szempontjából fontossággal bir.
Nyilvánosan felállított v. engedélyezett lelencházba való elhelyezés Gy.-ot nem
képez.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|