Gyermekcsempészet

(suppositio v. subjectio partus). A római jogban s a régibb elmélet szerint hamisítás (falsum) és csalás fogalma alá esett, mert a vagyonjogi szempontot tekintették irányadónak, habár a helyesebb szempontot, a családi állás szempontját, már a Digesták következő helyében: « publice enim interest partum non subjici, ut ordinum dignitas familiarumque salva sit» elismerve találjuk. A modern elmélet s a magyar btkv szerint a Gy. családi állás (l.o.) elleni büntett. A btkvben felsorolt egyes elkövetési cselekedetek csak exemplifikativ jellegüek, mit az u. n. általános záradék «vagy bármely más módon stb.» eléggé kifejez. A kitételre vonatkozólag megjegyzendő, hogy a kitételnek az eset körülményeinél fogva olyannak kell lennie, mely a gyermek testi épségét v. életét nem veszélyezteti, ellenkező esetben a Gy. a sokkal súlyosabb gyermekkitétellé (l.o.) fajul. A gyermekcsempészethez főleg az az eset tartozik, midőn egy gyermeket idegen családba becsempésznek, aminek célja rendszerint a gyermekhiány elpalástolása. A kicserélés két gyermeknek egymással való felcserélése. Mindkét esetben leginkább örökségi, tartási igények, házassági igéreteknek beváltására való kényszerítés s hasonlók képezik a cselekményeknek indokát és célját. A gyermeknek koráról a törvény intézkedést nem tartalmaz, a dolog természetében fekszik azonban, hogy oly becsempészett gyermeken, aki családi állásáról felvilágosítást adni képes, Gy. el nem követhető; az ily gyermek azonban bünrészes az ellen a család ellen elkövetett Gy.-ben, ahová becsempészték. A büntettet természetesen csak szándékosan lehet elkövetni; a szándék abban a tudatban áll, hogy a cselekmény másnak családi állását sérti. A cél vagy indok, hogy a cselekmény által valaki megkárosíttassék, vagy előnyben részesíttessék, a szándék szempontjából közömbös. Bármilyen legyen az elkövetési cselekedet, annak mindenkor olyannak kell lennie, mely a gyermek családi állását veszélyeztetni alkalmas, máskülönben Gy.-ről nem lehet szó. Némely elkövetési cselekedet ezt a veszélyt szükségszerüen magában foglalja; ilyen p. o. a csempészet, a kicserélés, mig ellenben a kitétel akként történhetik, hogy a gyermek családi állása veszélyeztetve nincs; igy p. azokban az előfordult esetekben, melyekben a kitételt eszközlő a kitett gyermeket, családi állását igazoló okmányokkal (keresztlevél) ellátta s melyekben a tettesnek - rendesen az anya - célja csak az volt, hogy a gyermektartás költségeitől szabaduljon. A Gy. büntetése egy évig terjedhető börtön; nyerészkedési szándékkal történt elkövetés esetében 5 évig terjedhető fegyház. A Gy. hivatalból üldözendő. A tényálladéki cselekedet elkövetésével, tehát a p. a becsempészéssel, a kitétellel, a csalásnak azonnali felfedezése esetében is bevégzett büntett forog fenn. A Gy. az u. n. folytonos büntettekhez (l.o.) tartozik, ami az elévülés szempontjából fontossággal bir. Nyilvánosan felállított v. engedélyezett lelencházba való elhelyezés Gy.-ot nem képez.

Forrás: Pallas Nagylexikon