Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gyermekjáté... ----

Magyar Magyar Német Német
Gyermekjáté... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gyermekjátékok

azon fából, agyagból, kaucsukból vagy szövetből készülő, emberi és állati alakokat, gazdasági és háztartási cikkeket ábrázoló tárgyak, melyekkel a gyermekek játszanak.

A Gy. igen nagy fontossággal birnak nevelésegészségügyi szempontból (l. Gyermekkert), sőt fontos tényezői a szemléltető oktatásnak is. Leginkább el vannak terjedve a fából készült Gy., melyek külföldön, nevezetesen Németországban és Ausztriában, ugyszintén Svájcban igen nagy iparágat képeznek, ahonnan elviszik azokat az egész világba. A tökéletesség legmagasabb fokára emelték ezen iparágat a grödeni völgyben, nemkülönben a cseh Érchegységben, mindenütt háziipart képezve. A kaucsukból és agyagból, illetve porcellánból készülő Gy. kizárólag gyári uton készülnek, nagyobbára Németországban, mig a kötött szövetekből készülő speciális cikke Szászországnak, ahol a kötőszövészet általában igen magas fokon áll. hazánkban a Gy. készítésének meghonosítását a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelem ügyi miniszterünk kezdeményezte az 1885. évi orsz. kiállítás előtti időben, amennyiben egyrészt Bártfán, másrészt Bánffy-Hunyadon gyermekjáték-készítő tanműhelyt létesített. Az előbbi az évek folyamán gyári vállalattá alakult, az utóbbi azonban megszünt, illetőleg áthelyeztetett Gyergyó-Szent-Miklósra, ahol még ma is fennáll. Később a kereskedelem ügyi minisztérium nagyobb mozgalmat indított ez ügyben és igy jöttek létre a gyermekjáték-készítő tanműhelyek Hegybányán. Szélaknán, Fenyves-Chvojnicán, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen. Ezek közül a két utóbbi mint tanműhely megszünt, amennyiben átalakultak gyárakká. Ellenben fennállanak még az előbb említettek. Ezen tanműhelyekben a tanítás - a rajz és mintázás kivételével - kizárólag gyakorlati, mig a szükséges elméleti oktatást a tanulók a rendes iparostanonc-iskolákban nyerik.

A pedagogián kivül a néprajznak is igen fontos és számos nagy tanulságot rejtő tárgya. A velük járó mondókák, versikék pedig a népek szóbeli hagyományait gyüjtő és hasonlítgatva elemző folklore (l.o.) alkotórészei. A Gy. némelyikének ősrégi volta és számos, egymással nem is rokon, sőt kimutatható érintkezésben sem állott népnél meglevő közössége a legérdekesb etnologiai, sőt annyiban antropologiai jelenségek egyike, amennyiben a közösség az emberi nemnek még a népiség jelzékét jóformán meg sem érdemlő törzsszerkezetekben élése korába vezet vissza. E feltünő közösség részben analog lélektani diszpoziciókban birja az okát s csak kisebb részében lesz átvételek és kölcsönzések eredménye. E diszpoziciók közt pedig egyik sem erősebb az utánzási hajlamnál, amely a legtöbb Gy. éltető principiuma. A Gy. ugyanis nagyobbrészt a gyermek lelkére leginkább ható környezeti tényezők utánzásából, mimeléséből, szinszerü alakításából fejlődtek, mint ezt legtöbbjük világosan elárulja, kisebb részük pedig legalább is sejteti, vagy sokszor más mutató külszin látszata alatt csak behatóbb vizsgálat után tünteti föl. Már ezen tulnyomón utánzó jellegükből is következik a Gy. néprajzi és művelődéstörténelmi nagy fontossága. Jó részükben ugyanis megbecsülhetetlen emlékei rejlenek rég eltünt korok vallási szertartásainak, társadalmi intézményeinek és szokásainak, sőt nevezetesb történelmi eseményeknek is. Az antik római kiolvasó mondókákból egyéb adatok hiján is bizvást következtetni lehetne, hogy a köztársaság korát a Tiber-parti város államéletében királyság előzte meg. Már pedig hány oly néppel van az etnográfiának dolga, amelynek multjáról irott emlékek és feljegyzések hiján csak ilyenféle adatok szólnak. nem csoda tehát, ha a Gy.-nak egész irodalmuk van, amely a hozzájuk tartozó mondókák és versikékkel együtt aránylag igen tetemes részét teszi a néprajz s ezenfelül a folklore bibliográfiájának. Nálunk Kiss Áron gyüjtötte egybe eléggé nem dicsérhető szorgalommal a mi gyermekjátékainkat s e munkájának függelékében a magyar gyermekjáték- irodalom repertóriumát is összeállította, az egyes játékokhoz irt jegyzeteiben a fönt kidomborított szempontok némelyikére is ráutalt. (Magyar gyermekjáték-gyüjtemény, Budapest 1891, Hornyánszky V. könyvkereskedése). Első felében a felnőtteknek ölbeli gyermekekkel való játékait és a játék-mondókákat (gyermekversikéket) tartalmazza, második, nagyobb felében pedig a Magyarországon divó Gy. jóformán teljes jegyzékü leirását adja. A mondókák közt a legszámosabbak és legfontosabbak az imént felsorolt tanulságok szempontjából az u. n. kiolvasó versikék (counting-out rhymes), amelyekben sokszor nem is sejtett ősi mitologiai és szertartásos elemek rejlenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is