Gyermekkert

oly intézet, amelyben az iskoláskort még el nem ért gyermekeket társalgás és játékok által nevelik, oly célból, hogy őket a tulajdonképeni iskolai nevelésre előkészítsék és képessé tegyék. Megalapítója Fröbel Frigyes (l.o.) volt, amiért a Gy.-et máskép Fröbel-kertnek is nevezik. Ez az intézet lényegesen különbözik a kisdedóvó intézettől. A Gy.-nek az a célja, hogy a gyermeket a közös nevelés által a társadalmi közösség számára nevelje, oly cél, amelynek elérésére még a legvagyonosabb és legműveltebb család is hijával van az arravaló eszközöknek. Fröbel szerint a családi kör nagyon is szük és benne kivált az egyivásu társak hiányát sinyli a gyermek, azért nem is képes a későbbi társadalmi életre kellőképen előkészíteni. A családban nevelt gyermek rendesen irtózik az idegenektől, rátartós, önfejü, szóval meg van rakva oly hibákkal, amelyekkel később az iskola, tulnyomólag oktatással lévén elfoglalva, nem igen törődik, de ha törődnék is, nem képes többé azokat kiirtani. Ime ez az ok, amiért Fröbel szükségesnek találta a család és az iskola közé közvetítőül a Gy.-et illeszteni. A Gy. kiválólag két ösztönre alapítja munkásságát: a tevékenységi és közlési ösztönre. A tevékenységi ösztön a gyermeknél játékban nyilatkozik, a közlési ösztön pedig más gyermekekkel való társalgásban. A Gy. eszközei ebből kifolyólag a játék és a játékot kisérő beszélgetések és versek. Fröbel kivált a játékok által, amelyeket ő fantasztikus rendszerbe foglalt, akarja kifejteni mindazt, ami a gyermeki lélekben rejlik. Pontosan megállapítja a játékok tárgyát és egymásutánját. Az első játéktárgy hat különböző szinü labda, azután következik a golyó, a kocka, a henger, négyféle szekrény építő-kockákkal, amelyek különfélekép vannak elvágva. ezeken kivül foglalkoznak a gyermekek fonással, hajtogatással, kivágással, rajzolással stb.-vel E játékok és foglalkozások dalok és versek kiséretében folynak, hogy a ritmus és dallam az élénkséget fokozza. Az első Gy.-et 1840. Blankenburgban, Türingiában nyitották meg és rövid időn nemcsak Európaszerte, hanem Amerikában is elterjedt. E gyors elterjedése körül kivált Marenholtz-Bülow asszony szerzett nagy érdemeket, aki a Gy. mellett meg nem szünt agitálni szóval és tettel az egész művelt világban. Magyarországon legelőször Ronge János, a Németországi szabadvallásos gyülekezetek megalapítója, törekedett a Gy.-ek intézményét elterjeszteni és br. König József segítségével sikerült is 1869. Budapesten az első Gy.-et megnyitnia. eleinte gyanus szemmel nézték az uj intézetet, amelyben német volt a társalgási nyelv s amely a Brunswick Teréz grófnő által nálunk 1828. meghonosított kisdedóvóintézettől sok tekintetben elütött. Nemsokára azonban nőegyesületek keletkeztek külön Fröbel eszméinek megvalósítására s a Rill József és Liber József által rövid ideig szerkesztett Fröbel cimü folyóirat is propagálta a Gy.-ek ügyét. 1874. a Fröbel eszméinek hiveiből alakult országos egyesület kezet fogott «a kisdedóvóintézeteket Magyarországon terjesztő egyesület»-tel, amelyek eddig heves harcot folytattak egymás ellen. E surlódásnak megvolt az az üdvös hatása, hogy a szegletei, csúcsai elkoptak ennek is, annak is. A kisdedóvóintézetek elejtették az idétlen irás- és olvasástanítást, ami legfőbb hibájuk volt, a Gy.-ek pedig felhagytak a «játékadományok» kényszerével, amely félszeg rendszerességével éppen a gyermek játszókedvét nyomorítja meg. Azóta a kisdednevelés kétféle iránya nálunk jóformán egybeolvadt. Az erre rendelt intézetek, menten Fröbel tulzásaitól és szélsőségeitől, de mégis az ő szellemében működnek, akár kisdedóvó, akár Gy. a nevük. L. még Fővárosi szegény gyermekkert-egyesület.

Forrás: Pallas Nagylexikon