|
| |
Legyen Ön is szerkesztőnk!
:: Küldjön be címszót! :: |
Magyar |
Angol |
| Gyermekkitétel |
---- |
Magyar |
Német |
| Gyermekkitétel |
---- |
|
| |
| Címszavak véletlenül |
|
Scharnhorst, marinád, Legelőerdő, Pénzegység, Székel, Pernio, Iparnövények, Cruikshank, Itagaki Taisuke, Albőr, Marótlaka, Antalkidas, Ujgur nyelv, Herschel, Mendes Leal, Guanacaste, Sf., Oxidált sósav, Óhitü, Dselam, Zoccolanti, Álomkór, Összetett testek, Disznógomba, Munkaszerződés |
|
| |
|
| |
|
 |
|
Gyermekkitétel
|
|
Az ókorban az atyai hatalomnak jogköréhez tartozott, s
államilag megengedett cselekményvolt, mint beteges és satnya gyermekektől való
szabadulásnak eszköze. A cselekmény bünösségének s büntetendőségének
felismerése a kereszténységnek érdeme. A magyar btkv. a Gy.-t az emberélet
elleni büntettek fejezetében tárgyalja (287 §), mindenesetre sajátlanul
annyiban, amennyiben a tényálladékhoz az ölési szándék nem tartozik, sőt épp
ellenkezőleg, a Gy. az ölési szándék hiányát tételezi fel. Ölési szándék
esetében a cselekmény nem Gy., hanem bevégzett v. megkisérlett szándékos
emberölés v. gyilkosság, aszerint amint a halál bekövetkezett v. nem. A szándék
tehát tisztán ugynevezett veszélyeztetési szándék, vagyis a tudat, hogy a
gyermek testi épsége s élete a véletlen esélyeinek kitéve van. A büntettnek
közvetett tárgya a koránál v. állapotánál fogva önsegélyre képtelen saját
gyermek, akár házasságban, akár házasságon kivül született. Alanya a szülő. A
cselekmény a gyermeknek a) félreeső v. rendszerint járatlan helyre való
kitételében, vagy b) olyan körülmények között elhagyásában áll, hogy annak megmentése
a véletlentől függ. A két elkövetési mód között a törvény határozott
rendelkezésénél fogva az az érdekes különbség van, hogy a b) alatti esetben a
tényálladékhoz tartozó veszélyeztetési szándék, vagyis annak tudata, hogy a
gyermek megmentése a véletlentől függ, mindig határozott megállapítást igényel,
az a) esetben pedig az elkövetési cselekedet a szándékot szükségszerüen magában
foglalja (dolus in re est), ugy hogy ennek folytán a tételes törvény szerint
azt is lehet mondani, hogy az a) esetben a szándékot kimeríti a tudat, hogy az
a hely, hova a tettes a gyermeket kitette, félreeső v. rendszerint járatlan;
amit azonban, minthogy az ily helyre való kitétel alig képzelhető kivételektől
eltekintve, mindig a gyermek veszélyeztetésével jár, igazságtalan szigornak
épen nem mondhatni. A kitétel v. elhagyás bevégzett büntettet állapít meg,
habár a gyermek éppen megmenekült. A Gy. büntetése 3 évig, ha azonban a kitett
v. elhagyott gyermek súlyos testi sértést szenvedett, 5 évig, s ha végül a
cselekmény a gyermeknek halálát okozta, 5 évtől 10 évig terjedhető fegyház. A
Gy.-lel rokon büncselekmény az önsegélyre képtelen személynek kitétele v.
elhagyása. |
|
|
| Forrás:
Pallas Nagylexikon |
| |
|
|
|
|
|