Gyermekkórház

Az első ilynemü intézet Európában a párisi Hôpital des enfants malades volt, mely 1802. kezdte meg működését. ezt követte 1834. a szt. pétervári Nicolai-gy., 1837. a bécsi Szt. Anna-Gy. s 1839. a pesti szegény gyermekkórház (a mostani Stefánia-Gy.). Magyarországnak még ma is egyedül álló Gy.-a, tehát sorrend szerint a negyedik volt egész Európában. Manapság Gy.-zal a külföldön már mindenfelé találkozunk. A legujabb keletüek a lipcsei városi s a berlini Frigyes-Gy., melyeknek tervezésénél sok tekintetben a Budapesti Stefánia-Gy. szolgált mintául. Ezen intézetek majdnem valamennyien a közjótékonyság művei, amennyiben adakozásokból létesültek s jótékony egyesületek által tartatnak fenn. A pesti szegény Gy.-at az 1837. pesti árviz után alapították. A kórház létesítésének eszméje Schoepf Ágost doktorban támadt, ki az árviz által súlyos veszteséget szenvedett, mert a Duna-vizár elrombolta az általa 1837. nagy anyagi áldozattal alapított ortopediai gyógyintézetet. Az eszme csakhamar megérlelődött benne s szövetkezve nehány tehetősebb s anyagi áldozatoktól vissza nem riadó pesti polgárral, 1839 febr. megalakította a pesti szegény gyermekkórház-egyletet. Az egyesület, mely működéséhez Mária Dorottya főhercegnő (József nádor hitvese) pártfogását is megnyerte, oly buzgalommal munkálkodott, hogy ugyanazon év aug. 16. az Ötpacsirta-utca egyik emeletes bérházában (ma Esterházy-utca 6) az egylet 12 betegággyal megkezdhette működését. 1842. az ágyak száma 19-re emeltetett, 1845. pedig az egyesület az Ősz-utcában (ma Szent-királyi utca 6. sz.) külön kórházépületet létesített 40, majd később 64 ággyal. A mostani Stefánia-Gy. (Üllői út 72-74), mely 148 ágyara van berendezve, főleg idősb Bókai János volt igazgató buzgólkodásának eredménye. A kórház 54 éves fennállása alatt sok viszontagságon ment keresztül; a forradalom után, az 50-es években, pártfogás hiánya folytán, majdnem hogy beszüntette működését, lelkes férfiak azonban (köztük Jókai Mór, Rottenbiller Lipót, Tóth Lőrinc, Markusovszky Lajos, idősb Bókai J.) a kórház ügyét felkarolták s az intézet ismét virágzásnak indult. Az egyesület alapja a jelenben szilárdan áll s a szerény kis kórház félszázados mult után hatalmas intézetté fejlődött. Az egyesület vagyona 1894. a háromszázezer forintot meghaladja. A kórház a legutóbbi évben 16150 bejáró beteget s 1330 fekvő beteget látott el s 54 évi fenállása alatt az intézetben négyszázezer beteg gyermek nyert orvosi tanácsot. A kórház 2120 ÿ-ölnyi területen épült s három utca által van határolva.

Áll egy főépületből, a belgyógyászati, sebészi s szemészi betegek számára, összesen 100 betegággyal, két melléképületből a heveny fertőző kórok (vörheny, kanyaró, difteritisz és croup) számára összesen 48 ággyal s egy halottasházból. A kórházi épületek mindegyike teljesen szabadon áll s csinos kert környékezi. A Budapesti Gy.-nak köszönhető első sorban a gyermekgyógyászat tudományos fejlesztése Magyarországban; honunk gyerekorvosai majdnem mindannyian ezen intézetben nyerték kiképeztetésüket. Az intézet 1883 óta Stefánia főhercegasszony magas védnöksége alatt áll.

A Gy.-kal rokon intézetek az u. n. tengeri hospice-ek, melyek angolkóros és görvélyes gyermekbetegek befogadására létesültek. Az első ilynemü intézet Angliában létesült, az elmult század végén. Manapság Franciaországban, Angliában, Olaszországban stb, ezen tengeri hospice-ek egész sorát látjuk. Az osztrák és magyar monarkiában egyedüli tengeri hospice az Istriai tengerparton levő San Cellogió-i.

Forrás: Pallas Nagylexikon