Gyertyaszentelő
Boldogasszony, vagyis szüz Mária tisztulásának ünnepe. Azért
neveztetik Gy.-nek, mert az egyház a szt. mise előtt gyertyákat szentel,
jelképezendő az Üdvözítőt, akit az agg Simeon a templomban való bemutatásánál a
világ világosságának nevezett. Ez ünnepet a gör. egyházban kezdték elsőben
megülni, a VI. sz. közepe táján, midőn Justinian császár elrendelte, hogy a
Konstantinápolyban kiütött ragály megszüntetésére febr. 2. Mária tisztulásának
emlékére ünnep tartassék. A nyugati egyházban I. Gelázius pápa hozta be 494.,
hogy ekkép a Rómában divatozó lupercáliák ünnepét kiküszöbölje (Faunus,
melléknéven lupercus, tiszteletére tartott ünnepek). Az I. Gergely-féle
Sacramentarium-ban és Antiphonarium-ban (590-604) ez ünnep a többi ünnepek közé
van sorozva. A gertyaszentelés ugy látszik a XI. sz.-ból ered. Gyertyát szentel
még az anyaszentegyház febr. 3., szt. Balázs napján és Pálma-vasárnapot
megelőző szombaton.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|