Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Gyökgyökér (a nyelvészetben), a szóknak az a része, melyet egyszerübb vagy eredetibb alakra nem lehet visszavinni, p. a halhatatlanság gyökere hal, a föléledés gyöke él stb. (L. Alapszó és Szófejtés). Jelentésükre nézve megkülönböztetnek predikativ vagyis állító, és demonstrativ vagyis mutató gyököket; p. ő csak rámutató, ellenben kő vagy él predikativ gyökök. Az utóbbiak ismét v. apellativ, azaz nevező gyökök (minő kő, vér), vagy verbális, azaz igei gyökök (minők él, hal). Gy. a kémiában az alkatrészeknek azon legkisebb mennyisége, amely vegyületeinek egy molekulasúlynyi mennyiségben foglaltatik. A Gy. egyik vegyületéből a másikba súlyra nézve is változatlanul átvihető. A Gy. vagy egyszerü v. összetett. Az egyszerü vagy elemi Gy.-ök tábláját az Elemek szónál közöltük; ugyanott az elemi Gy.-ök vegyértékét és vegyjellemét is megtaláljuk. Az összetett Gy.-ök atomcsoportok, melyek két v. több egyszerü Gy.-ből állanak; ezek is tehát a különböző kémiai átalakulásoknál egyik vegyületből a másikba változatlanul átvihetők, szóval egészen ugy viselkednek, mint az elemi Gy.-ök. Az elemi Gy.-öktől abban különböznek, hogy alkalmas módon fel is bonthatók. A kémiai képletekben az összetett Gy.-öt zárjelbe irjuk, hogy ezzel az őt alkotó elemi Gy.-ök összetartozóságát kitüntessük. Ilyen összetett Gy.-ök:
Az összetett Gy.-ök vegyjelleme az őket alkotó elemi Gy.-ök vegyjellemétől függ, és pedig pozitiv vagy negativ jellemüek aszerint, amint az őket alkotó elemi Gy.-ök közül a pozitivek, avagy negativek vannak többségben. Az esetben, ha egyenlő számu, ellentétes jellemü egyszerü Gy.-ökből van összetéve, a nagyobb vegyértékü egyszerü Gy. jelleme dönt. Az összetett Gy. vegyértékét megkapjuk, ha az elemi Gy.-ök vegyértékeit egymással páronkint kapcsoljuk; a fönmaradó vegyértékek száma az összetett Gy. vegyértékét adja. Gy. a matematikában, l. Gyökvonás és egyenlet. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|