Gyökérlábuak

(állat,Rhizopoda). Régebben a véglények állatkörének egyik osztályát jelölték e kifejezéssel, ma azonban a véglények állatkörének Sarcodina osztályában csupán egy rendnek megjelölésére alkalmazzák. Valamennyien mikroszkópos vizben vagy nedves földön mohák alatt élő állatkák, egy sejt értékével biró kocsonyás, nyálkás állományból (protoplaszma) álló testtel, amely ugy a mozgásra, valamint a táplálék fölvételére szolgáló gyökérforma nyujtványokat, állábakat (pszeudopodia) bocsát. Egy részük csupasz, testalakját folyton változtatja, másrészük szilárd tokokat lakik, amelyet maga épít fel, még pedig v. cuticula-állományból, vagy ebből és idegen testekből: mész-, kovarögökből, elhalt parányi növények vázaiból, ritkábban mész- és kovaállományból. Vázaik néha rengeteg tömegekké halmozódhatnak fel s ezekből áll a krétának is javarésze. Vannak közöttük olyanok, amelyeknek tokja csupán egyrekeszü, s ezeket Monothalamiáknak nevezték; de vannak többrekeszü tokkal birók is, a Polythalamiák; a tokok falazata kehet likacstalan, Imperforaták és lehet likacsos, Perforaták. Különben két a rendre osztják: Amoeboe csupasz testtel és Testacea tokotlakók; ez utóbbiak azután Monothalamiák és Polythalamiák. Az édes vizeket az Amoeboeák és Monothalamiák népesítik, mig a Polythalamiák majdnem kizárólag tengeriek. hazánkból már sok fajuk ismeretes és leghivatottabb buvárjuk Entz Géza (Tanulmányok a véglények köréből), továbbá Bronn-Bütschli (Klassen und Ordnungen des Thierreichs, Protozoa, I. köt., I. r.).

Forrás: Pallas Nagylexikon