Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gyomor insides
gyomor maw
gyomor stomach
gyomor stomachic
gyomor tripes
gyomor victualling...
gyomor- gastric
gyomor- stomachal
gyomor- és ... gastro-ente...
gyomorégés heartburn
gyomorfájás... pain in the...
gyomorfájás... stomach-ach...
gyomorfalré... coat of the...
gyomorfekél... gastric ulc...
gyomorfekél... stomachic u...
gyomorhurut... gastritis
gyomorkeser... bitters
gyomormosás... gastric lav...
gyomormosó ... stomach-pum...
gyomornedv gastric jui...

Magyar Magyar Német Német
gyomor Magen (r)
gyomorbajos... magenleiden...
gyomorégés Sodbrennen ...
gyomorfekél... Magengeschw...
gyomorkeser... Magenbitter...
gyomorrontá... Magenverder...
gyomorsav Magensäure ...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gyomor

(Gaster, Ventriculus, Stomachus), A tápláló csatorna tágult, öblös és a rekeszizom után következő része, amely egyik fontos emésztő és egyuttal felszivó része az egész emésztő csőnek.

Az állatok neme szerint igen különböző. Az egysejtü állatokban nincs is meg, hanem testük mag veszi fel környezetükből a neki szükséges tápláló szereket. Az üresbelü állatoknak testüregük kifelé nyilt és tulajdonképeni gyomruk ezeknek sincsen. Már az izállatokban (articulata) szépen kifejlett Gy. van, sőt nem egy, hanem két gyomruk is van. Az egyik a nyelőcsőbe nyilik és nem egyéb, mint begyszerü tágulat; mig a másik inkább csőszerü (rovarok), mely a tulajdonképeni Gy.-nak tartható. A halak és amfibiumok gyomra szintén csőszerü és a testhosszában fut le; mig a kérőzdőkben és az emberben a Gy. harántos irányban fekszik. A madarakban a Gy. előtt zsákszerü öblösödés, a begy (ingluvies) van és a rákövetkező Gy.-részen két részt különböztetnek meg, az elülsőt (elő-Gy.) mirigyekkel ellátott részletet, mig a másik utána következő rész erős izomelemekkel van ellátva s belül szaruréteggel fedet és a szilárdabb tápláló szerek (magvak) összezuzására való, azért zuzának (izomgyomornak) neveztetik.

Az emlősökben vagy csőszerü a gyomor, kevés öblözettel (a fókában), amelyben hosszant fektetett, vagy tömlőszerüen öblösödött és harántul fektetett (a legtöbb emlősben és az emberben). Az ember gyomra egyszerü, mig némely rágcsálóban 2 részre osztott; nevezetesen: a Gy.-száji (cardia) és a Gy.-csukói (pylorus) részre; e mellett az ember gyomrában meglevő Gy-fenék (fundus ventriculi,) a husevők többjében hiányzik, mig a csőrösállatokban (monotremata), az erszényesekben, a rágcsálókban és foghijasokban meg van és jól ki van fejlődve. A majomban ugy ki van fejlődve, mint az emberben.

A kérődzőkben azonban a Gy. 4 osztásu. Nevezetesen a nyelőcső a bendőbe (B) nyilik, ezzel a recés Gy. Van egybekötve, mig azután a százrétü Gy. (S) és végül az ojtó-Gy. (O) következik.

Az ember gyomrát fent a rekeszizom, baloldalt a lép és a bal vese érinti, mig a Gy. elülső felső részét a máj takarja. Az ember gyomrán az említett két nyiláson, nemkülönben a szintén tárgyalt Gy.-fenéken kivül egy felső kisebb, a máj által takart kis hajlást (curvatura minor) és nagy hajlást (curvatura major) különböztetjük meg. A Gy. azonban csakis éhes állapotban áll igy az ember hasüregében, mig telődve, mert másfelé nem terjeszkedhetik, harántos tengelye körül ugy fordul, hogy nagy hajlása előre a hashoz ér, kis hajlása pedig a gerincoszlop felé néz. Az ember gyomrának a hosszusága 25-32 cm.-nyi; mig a szélessége (magassága) a fenéken 9-11 cm., végén pedig 4-5 cm. Ürtartalma igen változó s átlag 2,5-5-6 liternyi; de a Gy.-tágulás betegségénél jóval több is lehet. A Gy. 2-3 mm. vastag falazatát több szövetréteg teszi egybe. Igy belül az üres Gy. redős felületét, de a telt simultabb felületét is nyálkahártya képezi; ez alatt a nyálkahártya saját izomlemezének vékony rétege fut; erre ismét idegek és ereket vivő kötőszövet, mig végül két erős izomréteg és erre ismét savós-hártya boríték következik. A nyálkahártyában háromféle mirigy van, melyek a Gy. emésztő nedvét választják el.

Legnagyobb számban vannak benne a gyomor fenekét és többi részét is borító pepszin mirigyek, amelyek a pepszin tartalmu emésztő folyadékot termelik. Láthatjuk ezen, hogy a pepszinmirigyeknek háromféle sejt által képzett bélésük van. A felső kivezető részben hengersejtek, a 2 alsó harmadban pedig nem jól kivehető (adelomorf a) és jól kivehető (delomorf d), emésztéskor felduzzadó sejtek foglalnak helyet. A Gy.-nyálkát elválasztó mirigyek a gy. pilorusz (Gy. csukói) részében vannak s végig hengersejtes bélésük van (C). Ugyanilyen mirigysejt bélésü, de fürtös, csöves mirigyek is vannak még etájon és a Gy.-ból a poliruszon át a vékonybelek felső részletébe is folytatódnak és ugyancsak Gy.-nyálkát választanak el a Gy.-ban. Ezek a Brunner-féle mirigyek. A Gy. izomelemeinek az összehuzódására - amely müködés idegen anyagnak s igy táplálószereknek és italoknak bejutására is beáll - mozgásba jön a táplálék is és pépszerüvé tétetik (Gy.-emésztet, chymus, a művelet: chymificatioo). Ugyanezen folyamat alatt a táplálószerek egy része a Gy.-ban megemésztetik (l. Emésztés), sőt vizben oldva fel is szivódik. A Gy. mozgását az együttérző és bolygó idegek fonatai kormányozzák; az előbbi gátlólag, az utóbbi ingerlőleg hatván reá. A Gy. vérereit a közös máj ütőér és a lépütőér ágai adják.

Élettana.

A Gy.-ban a lenyelt nagymennyiségü nyál és a Gy.-mirigyek váladéka, a Gy.-nedv, emészti meg a lenyelt tápláló anyagok egy részét; nevezetesen a lenyelt nyál hatóanyaga: ptyalin (nyálanyag, rosszul magyarul nyálanynak nevezve), erjesztő anyag, amely éppen ugy, mint a kenyérsütésre elkészített kovász vagy élesztő, képes, valamint amaz a kenyér keményítős anyagait, ugy emez a lenyelt tápláló anyagok nyers, főzött v. Sütött keményítőjét előbb dextrinné (keményítő mézga), azután szőllőcukorrá változtatni; sőt további behatásra kettéválasztja vegyileg a szőllőcukrot és tejsavat képez belőle. A szőllőcukor de még inkább a tejsav egy része gyorsan felszivódik a Gy. falainak ereibe és a vérkeringés pályájába jutva, elég (oxidálódik), a test melegét fenntartja igy lassu égése folytán, nemcsak, hanem a test funkcióinak végzésére is befoly.

A Gy.-ban a cukorerjesztés, illetőleg emésztésen kivül még egy, a test elkopott részeit, szöveteit pótolni képes anyag, a táplálószerek fehérjenemü anyagai (albumenek), p. a tojás, a hus, a tej, sajt vagy hüvelyes vetemények fehérjéinek egy része is megemésztetnek és pedig a Gy. nedve és Gy. mirigyeiben képződött pepszin és sósav hatására: a tejsav is elősegíti az emésztést. A sósav a pepszinnel együtt képes ezen emésztésre, sőt más sav is megteszi azt a pepszinnel együtt, de se a pepszin, se a sósav v. más sav egymagában nem emészti meg a fehérjéket. A fehérjenemü anyagok különösen módosulnak az említett emésztőnedvekre, ami vérbe való jutásukra nemcsak előnyös, hanem elkerülhetetlen szükséges is. Igy, ha a tojás fehérjéjét papirszürőn át akarjuk szürni, napok mulva is alig megy azon át valami belőle, hacsak előbb habbá nem vertük, v. vizzel nagyon meg nem higítottuk, de ekkor is kevés és igen lassan megy a szürőn át belőle.

Azonban, ha a Gy. nedve által a természetesen, v. mesterséges módon való emésztés utján emésztőkályhában megemésztett anyagokból vegyileg tisztán előállított emésztett fehérjéket, amiket pepton-oknak (a, b, c, pepton stb.) neveznek, oldunk fel vizben, azok a legnagyobb gyorsasággal szivárognak át nemcsak a szürőpapiron, hanem állati vagy emberi hártyákon is és igy a Gy. és a belek falain át is rendeltetésük helyére, s a vérpályába jutva, elvitethetnek az összes szervekhez s ott lerakatva, a részek pótlására szolgálhatnak; más részük pedig az ember funkcióinak a fentartására v. váladékok fehérjenemü anyaginak a képzésére fordíttathatik, mig arra abszolute képtelenek volnának, ha felszivódási képességük oly kicsiny volna, mint fehérjeállapotukban. A Gy.-ban ki fokban még a zsir is némi előkészületeken megy át, de nem emésztetik meg, hanem az a vékonybeleken történik nagy fokban az epe és hasnyál behatására; nemkülönben minden bejutott tápláló szer áztatásnak puhításnak, sőt a Gy. mozgásaira szétbontásnak és igy előkészítésnek van alávetve, végül a Gy. nedvben a sók és cukoranyagok feloldatnak és felszivódás utján a vérbe jutnak. A Gy.-emésztésnek egyik nélkülözhetetlen feltétele legalább is a test rendes hőmérsékletének megfelelő melegség, továbbá a Gy. mozgása. Mihelyt eledel vagy ital jut a Gy.-ba, megkezdődik annak a féregszerü (peristalticus) mozgása, befüződéses mozgások alakjában, amelyek a kardiától a piloruszig haladnak. Antiperisztaltikus mozgásokat a pilorusztól a kardiáig vagyis ellenkező irányban sokáig nem hittek, de meglékelt hasu állatokon Kétli és Thanhoffer tanárok együttes vizsgálataik alatt többször észleltek ilyeneket. (V. ö. Thanhoffer, összehasonlító élet- és szövettan.). A Gy. ezen említett mozgásai közben jár a Gy.-tartalom; nevezetesen a Gy. nagy görbülete mentén a kardiától a piloruszig és innét a Gy.-üreg tengelyrészében visszafelé - a kardia felé - halad és ilyen körforgásai közben folyton emésztetik, bontatik és a Gy.-nedvvel keverődik. 4-6-8 óra mulva aztán (egyes megemésztett részei már előbb is) mint pépes tömeg (Gy.-pép, chymus) nem ingerli már a piloruszbillentyü izomelemeit és ez elereszkedik, amire a tátongó pilorusz nyilásán át a pép a vékonybélbe jut, további emésztés és felszivódás céljából. A jó puha marhahus 4 óra, a jó kenyér 3 óra, a malacsült 2 1/2-3 óra mulva (ha sokat nem eszünk belőle), a sertés- és borjuhus 6-7-8 óra mulva emésztődik meg az ember gyomrában. A marhahus után a puha csirkehus emésztetik meg legkönnyebben. A növényi ételek közül a puhára főzött rizs 1-1 1/2 óra mulva már megemésztetik. A hüvelyes vetemények a husnál is nagyobb fehérjetartalmuak s igy nagyon kitünő tápláló anyagok, de burkaik emészthetetlenek; azért jó szintén ezeket szitán általnyomni. A tejet a legkönnyebben emészti nagyon sok gyomor (némelyik nem) s a legfontosabb táplálékok egyike is, mert a táplálószerek mindegyikét tartalmazza; nevezetesen van benne sok fehérjenemü anyag, zsir- és szénhidrát (cukor-, tejcukor). A tej a Gy.-ba jutva, a Gy.-nedv sósavának a hatására megalszik s az emésztés előnyére a Gy. mozgásai közben apró szemcsékben válik ki, amelyeket a Gy.-nedv könnyen átjárhat és megemészthet.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is