Gyomorgörcs
(gastralgia, cardialgia), ideges származásu gyomorfájdalom,
amelynek oka néha a gyomorban, máskor ellenben általános betegségekben, mint
malaria, vérszegénység, hiszteria s más idegbajok, stb.-ben lelhető fel. A
gyomor részéről sokszor emészthetetlen ételek, tulságos mennyiségü táplálék,
vagy vizfelvétel szerepelhetnek, de egyes gyomorbajok is szolgálhatnak okul. A
Gy. a gyomortájon többnyire hirtelen támadó fájdalommal kezdődik, ez csakhamar
óriási fokra hág s akkor a hátra is kisugárzik. A betegek összehuzódnak, arcuk
a leghevesebb szenvedést árulja el, hideg verejték fedi arcukat, gyakran
émelygés, böfögés és hányás is jelentkeznek. A külső nyomás néha enyhíti ugyan
a fájdalmat, de ez néha oly fokuvá válik, hogy ájulás, sőt szivmüködési zavarok
is beállanak. A roham néhány percig tart, néha azonban órákra is elhuzódik. A
Gy.-öt néha epekő, meg vesekólikával, sőt maró mérgezésekkel is összetévesztik.
A Gy. többnyire ismétlődni szokott, közben azonban a gyomor rendesen működik; s
emiatt az emésztés és táplálkozás nem szenvednek. A roham végével még némi fájdalmasság
is szokott visszamaradni; emelett bő, sötét vizelet ürül. A Gy. gyógyítása
főleg az ok megszüntetésében kell, hogy álljon, igy vérszegényeknél a vas,
maláriás betegeknél a chinin használ, mig a gyomor rendellenességeinél a
sztrichin, meg az atropin használnak, mig a tulságosan fájdalmas roham
alkalmával morfium, vagy acetanilid adható.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|