Gyomorgyulladás
a gyomorhurutnál hevesebb és nagyobb foku lobos folyamat a
gyomorban; mig az utóbbinál csak a nyálkahártya a megbetegedés székhelye, addig
a Gy.-nál a gyomor mélyebb rétegeire is átterjed a folyamat. A Gy. magában véve
ritkább betegség, előfordul néha súlyos fertőzési betegségek kiséretében
(tifusz, himlő, gyermekágyi láz, sebláz). Az ilyen Gy.-t gastritis
phlegmonoának hivjuk, kórboncolástanilag lehet ez parenchymatosa az enyhébb
alakokban, s diptheritica, ha rostos izzadmánnyal jár. Ezen bántalom aztán
gyenyesedésre vezet s az v. a gyomorba, vagy pedig a hasürbe tör át. Az ilyen
betegnél súlyos általános tünetek, heves láz, bódulat, vagy gyomortáji
fájdalmak vannak jelen s a kimenet gyakran halálos. Más alakja a Gy.-nak a
mérgezési (gastritis toxica), amely maró ásványsavak, vagy lugok ivása után
fejlődik ki, s óriási fájdalmakkal, hányással jár. Ilyenkor a méreg behatása
folytán a szájürben s a garaton is meglátszanak az elváltozások, a hányadék
pedig véres cafatokkal van keverve s benne az illető méreg gyakran kimutatható.
Igen súlyos esetekben a hányás is elmaradhat s ekkor gyakran nehéz a helyes
kórjelzés megállapítása. Ha gyógyulás áll be, ugy a gyomor elpusztult helyein
hegedés támad, amely később szükületekre vezethet (főleg a nyelőcsőben) és sok
kellemetlenség okozója lehet. ha ellenben halálosan végződik a Gy., akkor előbb
súlyos kórkép fejlődik ki, öntudatlansággal, deliriummal, az érverés gyenge
lesz, s a beteg gyorsan elerőtelenedik. A Gy. gyógyítása külsőleg hideg
alkalmazásából és belsőleg csillapító szerek adásából áll, a mérgezési Gy.-nál,
ha elég korán érkezik orvosi segítség, gyomormosás sokat javíthat a beteg
helyzetén.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|