(carcinoma ventriculi), rossztermészetü daganatképződés a
gyomorban. A belső szervekben előforduló rákdaganatok között leggyakoribb,
inkább férfiakat támad meg mint nőket, és pedig főleg a 60. életév körül, 30-on
alul rendkivül ritka. Többféle faja van a Gy.-nak, u. m. velős rák, kemény rák
(serrhus), nyálkás rák (colloid) és rákos fekély. Ezen különbségek főleg
azáltal támadnak, hogy a rákképződés a különböző egyéneknél különböző reakciót
támaszt; igy ha az illető helyen erős kötőszöveti hegedések fejlődnek ki, ugy a
kemény rák képe áll elő. Ezen utóbbi a legkedvezőbb, mert leglassabban folyik
le. A Gy. tünetei eléggé változók, leginkább szembe ötlők az általános
jelenségek, mint a senyvedéses, fakó bőrszin, lesoványodás, étvágytalanság. A
kórjelzést azonban csak akkor lehet megállapítani, ha ezeken kivül helybeli
elváltozásokat is találunk a gyomron. Ilyenek egy tapintható, egyenetlen
felületü, a gyomorral összefüggő daganat, a gyomornedvben a sósavnak állandó
hiánya, emésztési zavarok, fájdalmak a gyomortájon. Ez utóbbiak néha csaknem
teljesen hiányoznak, máskor ellenben sok szenvedést okoznak. Ezekhez
csatlakozik a hányás, amely a szerint, hogy a gyomor mely táján ül a Gy.,
különböző időben áll be. Leggyakoribb esetben a Gy. a gyomorból a belekbe
vezető kaput támadja meg, s itt gyürüszerü szükületet okoz, aminek
következtében a táplálékok hosszu ideig panganak a gyomor ürében, végre ott
izgatva az idegvégződéseket, több órával az evés után hányást okoznak.
A Gy. súlyos betegség, amelynek rendes kimenetele a halál:
lefolyásának ideje pár hónaptól 3 évre terjedhet. Gyógyítása belső szerekkel
eddig még nem lehetséges, ujabban azonban a Gy. kimetszése több esetben
sikerült. Tartós reményt az ilyen operáció azonban csak akkor nyujthatna, ha
idejekorán végeztetnék, olyankor, amidőn a rákos folyamat még nem terjedt át
más területre. A kezelés tehát főleg a Gy. által okozott nehézségek
csökkentésében áll, igy a gyomor rendszeres kimosása az emésztést javítja, a
nagy fájdalmakat morfium enyhiti, végre a táplálásra fordított gond a beteg
elerőtlenedését tartja távol. Ha a gyomor nem tür táplálékot, ugy még a
végbélen át sikerült hosszabb ideig a beteg táplálása. Mindezen törekvés egy
idő mulva sikertelenné válik s a betegek a legnagyobb fokban lesoványodva s
elgyengülve vesznek el, csak ritkán vet éget ezen szerencsétleneknek egy
gyomorátfuródásból támadt általános hashártyagyuladás vagy egy nagyobb ér
megrepedése következtében hirtelen elvérzés a gyomorban.
Forrás: Pallas Nagylexikon