Gyónás
(confessio), szószerint mindennemü vallomás, keresztény
értelemben a megbánással és a javulás szándékával egybekötött bünvallomás,
melyet a bünbánó a pap előtt végez, hogy méltóképen vehesse az Ur vacsoráját. A
katolikus hittan szerint a töredelem vagyis a penitencia szentségének lényeges
alkotó része. A részletes bünvallomás, a fülbegyónás (confessio auricularis)
Krisztus és az apostolok idejében keletkezett. Kálvin, Dalläus és mások szerint
csak később, névleg III. Ince pápa alatt hozatott be a IV. lateráni zsinaton. A
katolikus egyház tanítása szerint a keresztség után elkövetett bünök bevallása
a bünök bocsánatának Istentől rendelt elengedhetetlen föltétele (Trid. can.
6-8). A bünvallomás nyilvános vagy titkos jellege (fülbegyónás kizárólag a pap
előtt) a fegyelem kérdése. A tridenti szent zsinat véleménye szerint nem
tanácsos a bünbánókat nyilvános gyónásra kötelezni. A töredelem szentségének
szükséges föltétele és alkotó része a szóval, gondolattal és cselekedettel
elkövetett halálos bünöknek megvallása. Csakis a fölszentelt, approbált és
joghatósággal fölruházott pap oldozhat föl a bünök alól. A gyónás helye a
templom, a gyóntatószék. A pap föltétlenül hallgatásra van kötelezve és a
gyóntatásért pénzt elfogadni tiltva van. A görög-katolikus egyház a rómainak
gyakorlatát követi.
A bünöknek a papok előtt való megvallását, az u. n.
fülbegyónást a protestánsok elvetették; ők büneiket csak istennek gyónják meg,
és pedig teheti ezt kiki imájában, de teszi együtt is az egész templomi
gyülekezet, a lelkész előimádkozása mellett együttesen elmondott imában; teszi
pedig különösen az urvacsorával való élés alkalmával, melynek kezdete előtt egy
imát mondanak el és ebben különösen hangsúlyoztatik az a gondolat, hogy bünösök
vagyunk, vagyis azon imának főtartalma a bünök bevallása. Ehhez képest a
protestánsoknál ezen ima elmondása volna tulajdonképen a Gy., de mivel ezután
közvetlenül következik az urvacsorai kenyér és bor kiosztása s ennek amaz
mintegy kiegészítő része, azért a nép a Gy.-on az urvacsorával való élést érti.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|