Gyöngykő

(ásv., perlit), A trachitoknak, de kivált a savas földpátu trachitoknak üveges módosulata; az amorf alapanyagból kisebb-nagyobb gyöngyfényü gömbök, szferolitok (gombostűfejtől diónagyságuak is) válnak ki, melyek olykor héjasak, sima vagy bolyhos felületüek és sugaras-rostos szövetüek. A gömbök vagy egy megolvadt földpát- vagy quarc-szem körül képződnek, néha azonban üresek. Ha az alapanyag is ily szögletesen gömbös halmazokból áll, perlitporfor a neve, de sokszor szurokköves, majd tajtköves. Szinük legtöbbnyire szürke, de nem ritkák a barna, levendulakék, vöröses, sőt fekete féleségüek is. A hialinos módosulatu kőzeteket gyüjtőnéven riolitoknak nevezik (obszidián, szurokkő, perlit, tajtkő) s leginkább a harmadkori kőzetek mutatják e módosulatot legjobban. A perlites és egyéb üveges módosulatu kőzeteket legjobban kifejlődve Magyarországban találjuk. Nagy SiO₂ tartalmánál fogva az üveggyártásnál lehetne használni.

Forrás: Pallas Nagylexikon