Győr
-nemzetségének őse - Kézai szerint - lébényi Pót, vagy
Erneszt, ki sok vitézzel jött be Magyarországba s tőle származik Konrád
altenburgi gróf. Oklevelesen ismert első tagja István fia Csépán (István),
1205-9. Bács vármegye főispánja s az ország nádora, testvére Pót pedig mosonyi
főispán. Csépán Pót testvére meggyilkoltatása után 1209-10. nádor, utóbb kevei
főispán volt. Kérésökre II. András már 1208. megerősítette a lébényi
benedek-rendi apátság alapító-levelét. Pót nádor fia, Pót, II. András
uralkodásának utolsó éveiben sok hatalmaskodást követett el. A család több
tagja viselt azután comesi méltóságot; kitünt közülök Konrád, ki 1282. táján
várat építtetett az ország határán. Unokájának, Csálának, Jakab leányának
Szerecsen Miske vagy Mizse fiával történt eljegyzését 1318. felbontotta Tamás,
esztergomi érsek, mert ez a leány 7 éves korában és szüleinek beleegyezése
nélkül történt, s mivel a legényt messze utazván, az időközben felserdült leány
nem is ismerte. A nemzetséget 1375. említik utoljára az oklevelek; belőle vált
ki a szerdahelyi Dersffyek, Imreffyek és Gyulaiak családja. A nemzetség 80
birtoka jobbadán Baranya- és Mosony-megyében feküdt. V. ö. Wertner,
Nemzetségek, l. 291-306.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|