Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gyors agile
gyors expeditious...
gyors expenditiou...
gyors expidite
gyors express
gyors facile
gyors fast
gyors fleet
gyors flighty
gyors flying
gyors hasty
gyors nimble
gyors nimble-foot...
gyors nippy
gyors prompt
gyors quick
gyors rapid
gyors rash
gyors ready
gyors short

Magyar Magyar Német Német
gyors flott
gyors rapid
gyors schnell
gyors & für... hurtig
gyors & hir... rasch
gyors & izg... hastig
gyors & mul... flüchtig
gyors & seb... geschwind
gyors & sür... schleunig
gyors & ügy... fix
gyors mozgá... Schuß (r)
gyors, jele... Wetterumbru...
gyors- és g... Stenotypist...
gyorsan & h... kurzerhand
gyorsan & s... kurzhin
gyorsan leh... streifen
gyorsáru Eilgut (s)
gyorsaság Schnelle (e...
gyorsaság &... Geschwindig...
gyorsaság &... Schnelligke...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Győr

1. Gy. (Raab) sz. kir. város Győr vármegyében, a Kis-Duna jobbpartján, a Rába és Rábcának abba való torkolásánál, kivéve a püspöki palota-káptalan és templom dombját, melyen régen a tulajdonképeni vár állott, teljesen sik vidéken, 119 m. tenger feletti magaságban fekszik. A várost a folyók több, külön városrészre osztják.

A Dunától és Rábától D-re a m. kir. államvasutig terjedő rész a Belvárost képezi, melyben ismét megkülönböztetik a Dunától a Rábáig, Tüztorony- és Harangöntő-utcáig terjedő tulajdonképeni Belvárost, a Tüztorony-utcától a vasutig terjedő Ferdinándvárost (V. Ferdinánd 1839. évi látogatásáról elnevezve) s a Harangöntő-utcától K-re, a Dunarét felé elterülő Ferencvárost, mely 1820. csatoltatott hozzá. A vasuton tul D-felé elterülő városrész Nádorváros nevet visel, mig a Rába és Rábca közt az Ujváros terül el. Ezzel szemben a Rábca partján Győrsziget fekszik, mely közigazgatásilag külön községet képez, de közgazdaságilag éppen ugy Győr tartozékainak tekinthető, mint a Duna balpartján elterülő Révfalu és Pataháza községek. Mindezek egy összefüggő háztömeget képeznek, melyeknek közigazgatásilag való egyesítése csak idő kérdése lehet. A várostól külön áll, de közigazgatásilag Győrhöz tartozik Győr-Szabadhegy.

A város központját a Belváros képezi, mely egyenes, szabályos utcáival, diszes magán- és középületeivel, élénk üzleteivel az idegenre kedvező összbenyomást gyakorol. A pályaudvar mellett a kis Honvédliget s azontul a ló- és marhavásár terül el; a liget mellett a kir. tábla, törvényszék és állami főreáliskola diszes uj épületei emelkednek, a vasut felől a Deák Ferenc utca, Baross- ut (előbb Fehérvári-utca) és Duna-utca vezet a Belvárosba, derékszög alatt keresztutcáktól szelt egyenes utvonalak, melyek közül az utóbbi a négyszögletes Széchenyi-térre, Győr legnagyobb s legszebb terére vezet. Ezen vannak a legnevezetesebb középületek és legdiszesebb üzletek. Déli oldalát a bencések kétemeletes székháza, főgimnáziuma (gazdag gyüjteményekkel) és kéttornyu diszes temploma (boltivezetén Troger Pál freskóival) foglalja el, K-i oldalán a Lloyd kereskedelmi társulat nagy épülete emelkedik, melyben kávéház, étterem és táncterem van; vele szemben az ódon városháza (tanácstermében régi festmények, gazdag levéltár) s mellette az egykori apátház, jelenleg pöspöki kisebb papnövelde áll, mig a tér közepét az 1686-ból való Mária-szobor s egy márványkut foglalja el. A Széchenyi-térről a Kazinczy-utca a Káptalandomb felé vezet, mely É-felé a Dunára néz, mig Ny-i részét a püspöki vár és székesegyház foglalja el. A püspöki palota a Rába és Rábca összefolyásánál szemben fekszik, a folyóra néző magas bástyafalai egykori várjellegét még megőrizték, de azokon belül kert terül el; a püspöki palota fölött csonkára metszett torony emelkedik, a palota belsejében a XV. sz.-ból való Dóczy-kápolna érdemel említést. A püspöki templom kis tér közepén áll, belsejében szép freskókkal és Maulpertsch oltárképével, mellette a hazai műépítészetnek egyik emléke, a Szt. Háromság- vagy Héderváry-kápolna (építette 1538. Héderváry János püspök, helyreállíttatá Simor jános 1861.) és a Szt. János kápolna. A Káptalandombtól D-re a Szelepcsényi György érsek által 1714-24-ben emelt karmelita-templom áll, kapcsolatban a Rábára néző kolostorral. Hozzája a rábaparti pályaudvar csatlakozik, mig a Káptalandombtól K-felé a Duna partja következik, a gőzhajóállomással és a rakodó parttal. ezt hajóhid köti össze Révfaluval. A káptalandomb tövében K-re van a történelmi nevezetességü nagy frigyszekrény-szobor, melyet III. Károly király állíttatott. A Belváros egyéb épületei közül említendő még a káptalanzenészek épülete, a papnövelde, a vármegyeház (egykor Ferencrendü zárda), két kaszárnya, az Etlényi-féle ház a Király-utcában, melyben 1809. I. Napoleon a győri csata után megszállt s a Baross-utca végén álló tüztorony, mely a fehérvári kapu helyén a sánc-erődök köveiből 1792. épült s ma átjárást képez a Belvárosból a Ferdinánd-városba. A Karmelita-térről uj vashid vezet át a Rába folyó két ága által képezett Sétatéri szigetre, amelyen a kis szinház, Kisfaludy Károly szobra (Mátraitól), kioszk s csinos ültetvények (a Rábaszabályozás emlékére emelt márványtábla) vannak; ez Győr legszebb parkja. Innen második vashid vezet át az Ujvárosba, ahol az ágostai evang. templom diszes zsinagóga, kat. templom, a part mentén sétatér van. Innen harmadik vashid vezet a Rábcán át Győrszigetre. A Nádorvárost a vasutat áthidaló nagy kőhid kapcsolja össze a Ferdinánd-várossal; itt van a kálvária s egy kat. templom, mely hajdan a kamillánusok kolostora volt.

Győr a nemcsak a Dunántulnak, hanem egész hazánknak egyik legélénkebb városa, Székhelye a vármegye törvényhatóságának, a tósziget-csilizközi járásnak, továbbá a győri püspöknek, káptalannak és szentszéknek, a dunántuli ág evang. egyházkerületnek, pénzügyigazgatóságnak, kir. itélő táblának, pénzügyi biróságnak, kir. törvényszéknek és járásbiróságnak, közjegyzőségnek, kir. tanfelügyelőségnek és tankerületi főigazgatóságnak, ügyvédi kamarának, kereskedelmi és iparkamarának, csendőrparancsnokságnak, a 19. hadkiegészítő kerületnek: van itt továbbá államépítészeti hivatala, fővámhivatala, állami állatorvos, pénzügyőrbiztositási állomás, vasuti és gőzhajóállomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár, telefonállomás (telefonösszeköttetés Budapesttel és Gyönyövel). Tanintézetei az 1776. alapított kir. jogakadémia megszüntetése (1892) óta; püspöki lyceum (papnövelde, 1688), bencés főgimnázium (1630), állami főreáliskola, ág. evang. algimnázium (1790), kat. tanítóképző intézet, állami tanítóképző iskola, alsófoku kereskedelmi iskola, polgári leányiskola, számos elemi iskola, árvaház, ovodák stb. Győrben van több nagy könyvtár (püspöki, liceumi stb.), muzeum, 4. könyvnyomda s a közművelődés szolgálatában álló számos egyéb intézet és társulat. Itt megjelennek a következő lapok: Győri Közlöny (XXXVIII. évf., szerk. Zoltán Vilmos); Dunántuli Hirlap (I. évf., szerk. Barabás Albert), Győri Hirlap (XV. évf., szerk. Szávay gyula); Őrangyal (gyermeklap, IX. évf., szerk. Kárpáti Endre); Tanügyi Értesítő (XV. évf., szerk. Ujlaky Géza); Borromeaeus, kat. hitszónoklati folyóirat (VIII. évf., szerk. Varga János); középiskolai Mathematikai Lapok (I. évf., szerk. Arany Dániel); Magyarországi papi imaegyesület Értesítője (VIII. évf. szerk. Gladich Pál); Győri pincéregylet Értesítője (VII. évf.).

Története. Győr a római Arrabona, utóbb Jaurinum helyén fekszik. A magyar királyság kezdetén nevezetes város volt, melyről a vármegye is nevét vette. Hajdani vára a II. és III. Henrik elleni hadakozásokban megerősített, de később a tatárok pusztítása alkalmával II. Frigyes ausztriai herceg bevette, mire a magyarok ismét elfoglalták s a német őrséggel együtt elpusztították. Nemsokára ujból felépült, de a régi város hajdani helyéről a vár K-i részére tétetett át (1270); az uj várost a Nádorváros lakói alapították, kik a várfalon kivüli régi lakóhelyükön az ellenség támadásai ellen nem voltak biztosítva. Erzsébet királyné kezdé a várost megerősíteni; 1443. Frigyes császár a várat megváltá. Ferdinánd a várost erősíteni kezdé, de 1539. Enyingi Török Bálint felgyujtá, azután az erődítés éveken keresztül folyt, mig végre 1567. a bécsi birodalmi gyülés támogatásával befejeztetett. Azonban 1594. parancsnokai, gróf Hardeck és Perlin árulása folytán mégis a törökök kezébe került, kiktől Schwarzenberg herceg és Pálffy Miklós 1598. ismét visszafoglalták. 1743. lett Győr sz. kir. város. József császár a várost 1784. az erősségek sorából kitöröltette. A francia háboru alatt erődítéseit ujra helyreállították, de a franciák jul. 14. János főherceget és a magyar felkelőket legyőzték és a várat elpusztították. 1820. kezdték a Belvárost övező bástyákat lebontani s azokon kivül a Ferdinánd- és Ferencváros keletkezett. A magyar szabadságharc idején sáncokkal erősítették a várost, de az osztrákok azokat 1849. jun. 28. elfoglalták.

2. Kis-Gy., nagyközség Borsod vármegye miskolci j.-ban, (1891) 1551 magyar lakossal.

3. Diós-Gy., l. Diósgyőr.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is