György-rendek

1. Bajor: szt. György házi és lovagrend. Alapította Miksa Emanuel, bajor választó-fejedelem, felujítva a régi szt. György lovagrendet. Alapszabályait Miksa fia Károly Alberttől (a későbbi VII. Károlytól) nyerte 1729 ápr. 24., XIII. Benedek pápa megerősítette, 1778. Károly Tivadar választó-fejedelem ujból megerősítette, épp ugy IV. Miksa József választó-fejedelem, ki a bajor rendek között a II. helyre állította. 1827 febr. 25. uj szabályokat nyert. Ezek szerint a rend nagymestere a király, első nagyperjele a koronaherceg, a második a következő kir. herceg. A rend 6 nagyparancsnokból, 12 parancsnok és lovagból áll. A rendnek egy papi osztálya is van. 1871 ápr. 14. uj alapszabályokat nyert, melyek szerint az irgalmassággal szerzett érdemekért adományozzák. A rend tagjainak katolikus vallásuaknak, 21 évesnek kell lenniök, azonfelül régebben 34 alapítványképes őst kellett kimutatni, kivéve a rend idegen nyelvü tagjait, kik az ősszám 1/3-át tehették. 1871 óta csak 8 őst kell kimutatni. A rendjellel együtt idegen rendjelt csak nagymesteri engedéllyel lehet hordani. a rend ünnepe: ápr. 24. és dec. 8. Jelvénye: fehérszegélyü, égszinkék kereszt, négy sarkában a bajor ruta, valamennyi csúcson arany gombocskákkal. A kerek középpajzson az előlapon az immaculata conceptio képe. A négy rutában a következő arany betük. V(irgini) I(mmaculata) B(avaria) I(mmaculata). Hátlap vörös-fehér szegéllyel, szintén a négy kék bajor rutával, melyekben a jelmondat kezdőbetüi aranyban: I(ustus) U(t) P(alma) F(lorebit). A medalion hátlapján zöld koszoruban szt. György képe aranyban. A kereszt fölött oroszlánfő aranyból, a félhold és a többi ékítmények kéke. Szalagja világoskékből sötétkékbe átmenő fehér széllel.

2. Orosz katonai érdemrend. Alapította II. Katalin cárnő 1769 nov. 26. (dec. 7.), tengeren és szárazon szerzett katonai érdemek jutalmazására. 1807-ig a rend csak négy osztályból állott, a mondott évben I. Sándor cár még egy ötödiket, a György-keresztet csatolta hozzá. Jelvénye aranyszegélyü, fehérzománcos, végén széles kereszt, aranyszegélyü vöröses középpajzzsal, rajta a fekete sárkányt ölő szt. György képe fehér lovon. Pajzs és sisak világoskék, toll, köpeny, ruházata és a lótakaró vörös; hátlapján a szent monogrammja, ugy mint a csillagon, csak fekete.

3. Hannoverai rendjel. Alapította 1839 ápr. 2. Ernő Ágost király, egyuttal hannoverai házirendnek nyilváníttatott. Csak egy osztálya volt. Jelvénye aranyszegélyü nyolcágu sötétkékzománcu kereszt, sarkain golyókkal, négy sarkában oroszlánok en face. Középpajzsa kerek, aranyszegéllyel, előlapján világos alapon a zöld sárkányt ölő szt. György képe acélkék pajzs és sisakkal, vörös köpennyel, vörös szerszámos fehér lovon, hátlapján arany alapon E. A. R. monogramm. Szalagja 10 cm. széles, sötétvörös, hordták a kereszttel a jobb vállon át a baloldalon. Csillagja ezüstből volt, a kereszt középpajzsával, és vörös gyürüben az arany jelmondattal: Nunquam retrorsum.

4. Sziciliai érdemrend, melyet Napoleon József népolyi király 1808 febr. 24. alapított 3 osztályban. Jelvénye: kereszt. A kereszt vörös, szegélye, a kardok, felirat aranya, fehér középpajzsban szt. György képe. A rendjel ma már megszünt.

5. Angol érdemrend, l. Térdszalagrend.

Forrás: Pallas Nagylexikon