Gyorsiroda

az a gyorsiró-hivatala, melyet az országgyülési beszédek gyorsirására szerveztek. Magyarországon az országgyülési Gy. szervezésével 1865. Fenyvessy Adolfot (l.o.) és iskolája legjelesebb hivét Kónyi Manót bizták meg. A Gy. jelenleg Fenyvessy főnöksége alatt négy revizorból, 10 gyorsiróból, két gyakornokból és két turnusvezetőből áll, kiket a két ház elnöke egyetértőleg szokott kinevezni. Nálunk a Gy. ugy működik, hogy minden beszédet egy gyorsiró és egy revizor jegyez, a gyorsirók 5 percenként váltakoznak, mig a revizorok félóráig irnak, egyrészt, hogy gyorsirótársuknak munkáját ellenőrizzék, másrészt hogy a gyorsirói turnusok között netán támadó hézagokat pótolhassák. A gyorisró 5 percének letelte után egy irnokának közönséges irásba diktálja turnusát, mi rendesen 3/4 órát vesz igénybe, minthogy pedig 10 gyorsiró és két gyakornok van a turnusba beosztva, eszerint egy gyorsiróra csak egy óra mulva kerül a sor ujra és igy körülbelül még 1/4 órája marad üdülésre. Ez természetesen csak akkor van, midőn az országgyülésnek csak egyik házában folyik az ülés s a gyorsirók mind jelen vannak, mert ha mind a két ház egyszerre ülésezik, akkor a negyedórai üdülés elmarad. Amint a revizor félórai turnusát bevégezte, mindjárt hozzáfoghat a gyorsirói turnusok átnézéséhez, mert mig turnusa tart, már az első gyorsirói turnusok elkészültek. A főnökök a revizoroknak segédkeznek s leginkább a miniszterek és pártvezérek vagy kiválóbb szónokok beszédeit irják. Olykor pedig, midőn az ülések egy órával megnyujtatnak, egész revizori turnusokat vállalnak magukra. Ha az országgyülés mindkét háza egyszerre tart ülést, az egyik főnök a főrendiházban, a másik a képviselőházban működik megfelelő számu gyorsirókkal. A turnusvezetők egyike a turnuskönyvvel van elfoglalva, másika pedig az Országgyülési Tudósítónál alkalmazott másolók munkálatait állítja össze a kőnyomda részére. V. ö. Gopcsa L., A magyar gyorsirás története (Budapest 1893) és Gy. Lapok XXIII. évfolyam.

Forrás: Pallas Nagylexikon