Gyujtóvonal
az optikában szerepel. Ennek egyik fontos tétele, hogy ha
egy visszaverő vagy törő felületekből álló optikai rendszeren mennek át, akkor
a rendszerből kilépő sugarakhoz mindig található egy oly felület, melynek e
sugarak a normálisai. (Fénytörés esetében ez csak egyszerü fényre áll, vagyis
olyanra, melynek összes sugarai ugyanazon törésmutatóval birnak) Az említett
felület minden pontján át két oly vonal (görbületi vonal) huzható, hogy azok a
sugarak, melyek e vonal pontjaiban döfik át a felületet, developpábilis
felületet alkotnak. E developpábilis felület kuszpidális vonala, vagyis az a
görbe, melynek az illető sugarak az érintői, Gy.-nak v. gyujtógörbének
neveztetik. Az említett felület más és más görbületi vonalának más és més Gy.
fog megfelelni. Az összes gyujtógörbék egy v. esetleg két külön felületet
alkotnak, a gyujtó felületet. A GY.-ak és felületek kausztikáknak is
neveztetnek, még pedig katakausztikáknak, ill, diakausztikáknak, aszerint,
amint a vizsgált optikai rendszerben csupán visszaverődés történik vagy sem. Ha
a tér helyett avizsgálat egy sikra szorítkozik, tehát a törő v. visszaverő
felületek helyett csupán görbék vannak, akkor Gy.-nak az optikai rendszerből
kilépő sugarak burkolóját nevezzük.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|