Gyula

rendezett tanácsu város Békés vármegyében, a Fehér-Körös mellett. Egyike az Alföld legcsinosabb városainak, régen egy Körös-ág két részre (Magyar- és Német-Gy.) osztá, utcáit a Körösnek több csatornája szelé. Főépületei a régi vár, melynek csonka tornya még e század elején is börtönül szolgált, az igen diszes vármegyeháza (becses muzeummal és szép kerttel), a gróf Wenckheim-féle kastély, több templom stb. Gy. a vármegye törvényhatóságának, a Gy.-i járás szolgabirói hivatalának, pénzügyigazgatóságának széke: van itt királyi törvényszék, járásbiróság, királyi közjegyző, államépítészeti hivatal, pénzügyőrség, állami állatorvos, adóhivatal, csendőrszakaszparancsnokság, vasuti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Két lapja van: Békés (XIII. évfolyam, szerkeszti Dobay János) és Békésmegyei Lapok (II. évf., szerkeszti Gyulaffy Endre). Iparvállalatai közül gyufagyára s 5 gőzmalma említendő; pénzintézetei a békésvármegyei és I. gyulavárosi takarékpénztár. Van alsófoku ipariskolája, Wenckheim-féle árvaháza, megyei muzeuma, közkórháza, számos egyesülete és társulata. Lakóinak száma 1850. 11843 volt, jelenleg (1891) 199991, közöttük 14582 magyar, 2015 német, 561 tót és 2769 oláh, hitfelekezet szerint 9980 róm. kat., 2889 gör. kel., 542 ág. ev., 5778 helv. és 736 izraelita. A házak száma 3274. A lakosság mezőgazdasággal, barom-, ló-, sertés- és juhtenyésztéssel és kereskedéssel foglalkozik. heti piacai és marhavásárai igen élénkek, termékeny határa (17812 ha.) nagymennyiségü gabonát és gyümölcsöt szolgáltat, mellyel élénk kereskedés folyik. - Gy. nevét állítólag Töhötöm unokájától, Gyula erdélyi Felvilágosodástól vette. 1241. a mongolok egész idáig pusztítottak. Vára jelentékeny erősség volt, melyet Kerecsényi László vitézül védelmezett a törökök ellen, de 1566 szept. 1. Pertaff török pasa kezébe került s csak 1694 dec. 21. szabadult fel a török iga alól. Ekkor Gy. az állami kincstár birtokába kerülvén, III. Károly 1720. a hozzátartozó nagy uradalommal együtt Haruckern János Györgynek adományozá, ki azután Békés vármegye főispánjává lett. Fimaradékainak kihalta után 1775. jószágai leányágon a gróf Wenckheim-családra szálltak. Itt született Erkel Ferenc zeneszerző. V. ö. Mogyoróssy János, Gy. hajdan és most (Gyula. 1858).

Forrás: Pallas Nagylexikon