Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gyümölcs bearing
gyümölcs fructificat...
gyümölcs fruit
gyümölcsáru... fruit selle...
gyümölcsáru... fruit vendo...
gyümölcsbeé... setting
gyümölcsevő... fruit bat
gyümölcsfa fruit tree
gyümölcsfa fruit-tree
gyümölcsfák... to net frui...
gyümölcsfák... to net frui...
gyümölcsíz jam
gyümölcsíze... turnover
gyümölcsíze... turnover-pi...
gyümölcsjog... junket
gyümölcsken... fruitcake
gyümölcskoc... cheese
gyümölcskos... fruit baske...
gyümölcskré... fool
gyümölcslé squash

Magyar Magyar Német Német
gyümölcs Frucht (e)
gyümölcs Obst (s)
gyümölcsbol... Obstladen (...
gyümölcsfa Obstbaum (r...
gyümölcsíz Marmolade (...
gyümölcslé Obstsaft (r...
gyümölcsösk... Obstgarten ...
gyümölcsöző... fruchtbring...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Gyümölcs

(növ.), a közéletbeli jelentése szerint általában a nyersen is megehető, jóizü és legtöbbször husos v. leves termés. Gyümölcse ilyen értelemben csak a virágzóknak van, a kriptogramok szaporodó szerve egészen másnemü (l. Spóra). Botanikai értelemben nem tekintjük, ehető-e vagy sem, hanem Gy.-nek v. termésnek (fructus) a virágzó növényeknek a teljesen kifejlődött és megérett magrejtőjét nevezzük, amely rendesen a petéknek foganatos termékenyülése után képződik s a magvakat, ez meg az uj individuum csiráját zárja. Ha a virágban csak egy magrejtő volt, akkor csak egy magános Gy., a többes számu termőből pedig csoportos Gy. (syncarpium) lesz. A valóságos botanikai Gy. mindig és csupán csak a megrejtőből lesz. ha ezenkivül a virágnak valamely más része is hozzájárul a Gy. képzéséhez, az ilyen képződmény ál-Gy. nevet visel. Az igazi Gy. különböző bőrnemü, husos, leves vagy kőkemény rétegekből állhat. A legkülső s a belső bőrréteg közt van a vastagabb bél. A külső bőr lehet sima v. viasszal takart, szőrös vagy tüskés. A középső réteg száraz, de gyakran husos vagy leves is. A gyenge v. kemény egész csontburkos belső réteg a Gy.-nek azt az üregét zárja, mely a magrejtő rekeszeiből alakult, ezért a Gy. rekeszének mondjuk. A Gy.-nek rendesen annyi rekesze van, ahány rekeszü a termő volt, vagyis a Gy. egy-, két- v. többrekeszü. A magvak száma a Gy.-ben közönségesen valamivel kevesebb, min ahány pete volt, mert némelyik nem termékenyülvén v. ezután valami baj folytán megsemmisülhet. Érés idejében a Gy. belseje v. nem nyilik föl, hanem zárva maradtan hull le s a Gy. fala tovább is a mag védelmezője marad, ez a zárt vagy fel nem nyiló Gy.; vagy széthasad és széthull, de a magvat magából ki nem bocsátja, ez a széthasadó Gy. Végre a Gy. fala éréskor bizonyos helyen és jellemző módon fel is reped, a rekeszek szétnyilnak és a magvak belőle kiszóródnak, a szétfeslett Gy. pedig közönségesen a növényen marad. Ilyen a tok, tüsző, hüvely meg a becő. A fölrepedéskor bizonyos részek szövete elpusztul, ugy támad a hasadás v. likacs. A felrepedést és a részek hátragörbülését elősegíti az, hogy a Gy. falának rétegei megszáradva egyenetlenül összehuzódnak. Némelykor a Gy. falának feszessége lassanként annyira fokozódik, hogy a Gy. rugalmasan neki rugtatva pattan fel és magvak messzire elszóródnak (l. Feslő gyümölcs). Ezek a Gy.-ök éréskor mind szárazak. De vannak éréskor megpuhuló, szinesedő és ellevesedő Gy.-ök is. Ezek a husos vagy leves Gy.-ök. Ilyen a bogyó, a csonthéjas Gy., a citrom-Gy., meg a tök-Gy. V. ö. Borbás. A leveses Gy. szövettani szerkezete (Földmivelési Érdekeink 1880).

A Gy.-öt teljesen vagy nem egészen érett állapotban szedjük le a fájáról, utóbbi esetekben a raktáron érik meg, mit utóérésnek nevezünk. Fáján a lágymaguakat kivéve minden Gy. megérik, a lágymaguak közül csak a nyári almák és nyári körték. Némely körte és alma sokkal izletesebb, ha nem a fán érik meg egészen, ellenben a fehér nyári alma a fáról leszedve legizletesebb. A kajszin- és őszi barack lédusabb és izletesebb, ha néhány nappal teljes megérése előtt szedjük le a fáról. A szilva legjobb és legizletesebb, ha a fáján érik meg. A téli Gy.-öt addig hagyjuk a fán, amig csak lehet. Gy.-öt, különösen azt, melyet nem használunk el azonnal, nagyon gondosan kell leszedni a fáról. Gy.-szedésre lehetőleg a száraz napokat használjuk fel s a leszedett Gy.-öt azonnal osztályozzuk s rakjuk el a Gy.-kamrában v. pincében, a nem száraz napokon szedett gyümölcsnek elrakás előtt meg kell száradnia. Száraz pincében a kevésbé finom almát halomra önthetjük vagy hordóban és ládában is tarthatjuk. A Gy.-kamrát vagy pinczét nem szabad nagyon gyakran szellőztetni, mert a sokszor szellőztetett Gy. hamar elfonnyad. Minthogy a világosság is rossz hatással van a Gy.-re, a helyiségeket lehetőleg sötétítsük el. Kemény almát egyszerüen ládába vagy hordókba rakhatunk; fagymentes helyen homokban is sokáig eláll a kemény alma. Szalmát na rakjunk alája, mert ez a rothadást mozdítja elő. A szállításra való Gy.-öt papirosba, fagyapotba vagy puha szalma közé rajuk: hacsak rövid távolságra szállítjuk, zöld levelek közé is rakhatjuk. A finomabb Gy.-öt egyenkint hártyapapirosba burkoljuk. A kajszin- és őszi barackot lapos ládákban szállítjuk, legfölebb három sort rakva egymás fölé. A Gy.-öt többféleképen értékesíthetjük: nyersen fogyaszthatjuk, izeket, pásztákat, konzerveket, bort, likőröket és ecetet csinálhatunk belőle s megaszalhatjuk.

Gy. a jogban, a növedéktől (acessio) és a tartozéktól (pertinentia) lényegileg különböző mellékdolog. Jogilag Gy.-ök mindazok a szerves v. nem szerves termények, amelyeknek gazdászati rendeltetése az, hogy a termő dologtól elválasztassanak s önálló egészekké legyenek. A természeti s a jogi Gy. tehát egymást nem fedik, s az utóbbi nevezetesen amannál hol szükebb, hol tágabb fogalom. Igy p. az ásványi termékek nem Gy.-ök a szó természeti, de igen is a szónak jogi értelmében: viszont az erdei fák feltétlenül Gy.-ök, - a földnek gyümölcsei - a szó természeti értelmében, jogilag ellenben csak annyiban, amennyiben vágásra rendelvék. A jogi értelemben Gy.-öknek tekintendő terményeket természeti Gy.-öknek (fructus naturales) nevezzük. A Gy.-öknek másik osztályát képezik a jogi v. polgári Gy.-ök v. haszonvételek (fructus civiles), vagyis valamely dologból nem gyümölcsözés folytán nyert vagyonbeli hasznok, p. a kamat, a bér, a haszonbér. Amelyek tehát nem «termények», quia non ex ipso corpore, sed ex alia causa sunt. A természeti Gy.-öket, mig a termő dologtól (fődolog, res principalis) elválasztva nincsenek, függő Gy.-öknek (frusctus pendentes), elválasztásuk után elválasztott Gy.-öknek (fructus separati), tényleges birtokba vételök után beszedett Gy.-öknek (fructus percepti) nevezzük. Beszedendő Gy.-ök (fructus percipiendi) azok, melyeket már be lehetett volna szedni, de melyeket a birtokos beszedni elmulasztott (qui culpa possessoris percepti non sunt). A még természetben meglevő Gy.-ök fructus extentes, melyeknek ellentéte a fructus consumti.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is