Gyurmán

1. Adolf, hirlapiró, szül. Szászvárosban (Erdély) 1813., megh. Pesten 1869 szept,. 15. A gimnáziumot Gyulafehérvárt, a bölcsészetet Kolozsvárt végezte. 1832. a pesti egyetemre ment jogi tanulmányait végezni, nemsokára a hirlapirói pályára lépett s először a hazai és Külföldi Tudósításoknál, aztán a Jelenkornál dolgozott. 1840. Kossuthnak akkor alapított Pesti Hirlapjánál belmunkatárs lett és a Külföld c. rovatot vezette. Ez évben Negyedik László c. 5 felv. szomorujátékával akadémiai második pályadijat nyert. (Megjelent az akadémia Eredeti Játékszin c. vállalatában 1840) A radikális párt megbizásából több röpiratot irt, melyek a külföldön jelentek meg (Magyar szózatok stb.). A szabadságharc alatt a kormány hivatalos közlönyének volt szerkesztője és 1849. min. tanácsosi cimet nyert. Világos után ő is menekült Kiutahiába, 1851. pedig Amerikába, New-Yorkba kisérte Kossuthot, ott az angol nyelvet tökéletesen elsajátította és irogatott a lapokba; szerkesztett egy német lapot is. 1854. Londonba jött át, hol francia és német leckék adásával kereste kenyerét és levelező volt, majd egy irlandi gimnáziumban tanárkodott hosszabb ideig. Angliában is nősült. 1863. hazajött, a Pesti Napló szerkesztőségébe lépett s több éven át a külföld-rovatot vezette, ugyszintén a magyar kormány visszaállítása után a Budapesti Közlönynél is. A Vasárnapi Ujságba élet- és jellemrajzokat irt. Egész irói pályáján névtelenül dolgozott. Egyike volt legkészültebb és tapasztaltabb hirlapiróinknak; kivált a politikai tudományokban és a történelemben volt rendkivül jártas. Ritka emlékezőtehetséggel is birt.

2. Gy. Andor (podolini), gyorsiró, szül. Podolinban 1828 nov. 28. A gyorsirással 1847. kezdett foglalkozni s legelőbb a Taylor-, majd a Gabelsberger-Markovits- és Stolze-Fenyvesy-féle gyorsirási rendszereket tanulta meg. Az utóbbi rendszer szerint 1883. a Magyar Gyorsiró szaklap szerkesztését vette át. E szaklapban a Stolze-rendszert saját, önalkotta rendszerével igyekezett összeegyeztetni. E törekvésének eredményeként 1887. A magyar gyorsirás kimerítő tankönyvét kiadta.

Forrás: Pallas Nagylexikon