Gyürüsférgek
(annulata Auct., Annelides Lam.), a férgek állatkörének
egyik osztálya, melyek legfőbb ismertető jele a test többé-kevésbé szembe tünő
izeltsége, továbbá az agy és garatgyürü, a hasducláncolat és az edényrendszer
jelenléte. A test legtöbbször hosszura nyult, lapított vagy hengeres; a jól
elkülönült fej után több egynemü szelvény következik, de a külső szelvények nem
mindig felelnek meg a belsőknek; leggyakrabban 3-5 külső felel meg egy
belsőnek. Bőrükön sokféle függelék van, különösen pedig horgok és
szivókorongok. Idegrendszerük a garat fölötti és alatti ducon meg a garatgyürün
kivül a hasoldal középvonalában fekvő, tagolt hasducláncolatból áll, mely a
szelvényekhez idegeket küld; gyakran azonban ezenkivül együttérző
idegrendszerük is van. A külérzéki szerveket az agyduc látja el idegekkel. A
szájnyilás a test mellső végén és leggyakrabban a hasoldalon fekszik, a garata
izmos falazatu, leggyakrabban fegyverzett s a majdnem mindig egyenes bélcsövön
vakbelek lógnak el; a végbélnyilás hátul és a hátoldalon nyilik.
Véredényrendszerük mellett a testüreg öblei is szolgálnak a vérkeringésre. A
lélegzést a bőrfelület mellett sok esetben kopoltyuk is végezik. A kiválasztást
az ugynevezett szelvényszervek eszközlik.
Ivaros uton szaporodnak s vagy himnősek, vagy váltivaruak;
petéiket vagy szabadon, vagy kokonba rakják el. fejlődésük vagy egyszerü vagy
átalakulással történik. Néha ivartalan uton is szaporodnak oszlással vagy
csiraképzéssel. Legnagyobb részben tengerekben élnek, egyesek azonban édes
vizben, a szárazföldön, vagy pedig külélődiek. Két alosztályra osztatnak: 1.
sörtelábuak (Chaetopoda), melyeknél minden egyes külső szelvénynek egy belső
felel meg, a szelvényeken páros sörtecsoportok vannak, még pedig vagy a bőrben
vagy lábcsonkokon; 2. piócafélék (Hirudinei), melyeknél 3-5 külső szelvénynek
egy belső felel meg, sörték és lábcsonkok nincsenek, a test hátulsó végén szivókorong
van. L. még Férgek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|