Haar
Bernát, németalföldi költő, szül. Amsterdamban 1806 jun.
13., megh. Velpben, Arnhem mellett 1880 nov. 19. teologiát, filozofiát tanult s
egyideig Amsterdamban prédikátoroskodott; 1854. az utrechti egyetemen az
egyházi jog tanára lett. Egyházi jogi művein kivül irt költői munkákat is,
minők: Joannes en Theagenes (4. kiad. Arnhem 1856); Huibert en Klaartje (3.
kiad. Haarlem 1858); továbbá népszerü holland költeményeket: De St. Paulusrots
(5. kiad. Arnh., 1865); lirai költeményeket: Verzamelung van verspreide en
onuitgegeven gedichten (u.o. 1849, 3 kiad. 1852), Zangen van vroegeren leegtijd
en nieuwe gedichten (u.o. 1851. 2. kiad. 1857); Gedichten (1866); Laatste
gedichten (Hága 1879); összegyüjtve költeményei Kompleete gedichten (Lejda
1883, 3 köt.) cimmel jelentek meg, V. ö. Beets, Levensbericht van Bernard ter
H. (Lejda 1881); ten Brink, ter H. a Litteranische schetsen en kriticken (u.o.
1882) c. lapban.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|