Haarlem
(Harlem), E.-Hollandia németalföldi tartomány fővárosa és
püspöki székhely, 18 km.-nyire Amsterdamtól, vasut és csatorna mellett, (1892)
55311 lak., vászon- és pamutfehérítőkkel, szövéssel, kaucsukgyárakkal, továbbá
selyem- és posztószövéssel, csipkekészítéssel, betüöntéssel és
szappangyártással. A falakkal és sáncokkal kerített város mindenütt téglával
van kövezve: házai is nagyobbára vörös téglából épületek. Utcái nem igen
szélesek, de több utcáján fákkal szegélyezett csatornák vezetnek keresztül.
Ezek nagyobbára a Spaarneból ágaznak ki. Legjelentékenyebb épületei: a XV.
századból való református Groote Kerk, keresztalaku bazilika, 80 m. magas
toronnyal több, a keresztes háboruk korából való tárggyal és Müller
Keresztélynek a mult században fölállított világhirü orgonájával (4
klaviaturával, 8000 sippal; a városháza; Coster Lőrincnek 4 m. magas ércszobra.
Tudományos gyüjteményekben s egyletekben H. igen gazdag; a kiválóbbak a püspöki
muzeum egyházi régiségekkel; a Teyler-muzeum, egy kereskedő alapítványa,
érdekes természetrajzi, fizikai és képgyüjteménnyel, könyvtárral; a
műipari-muzeum; a gyarmatmuzeum, a hollandi gyarmatokból származó érdekes
tárgyakkal; a városi könyvtár; az 1752. alapított holland tudományos társulat,
az obszervatorium, botanikus kert, nemzetgazdasági, irodalmi stb. egyesület.
Érdekes a városházán a képgyüjtemény, amelyben egyéb festvényeken kivül Hals
Ferenc 8 nagy képe látható. H., amely még virágtermesztéséről is ismertes,
szülővárosa Wouwermans, Ruysdael és más hires festőknek. 2 km.-nyire vannak
Brederode erősségnek impozáns romjai. A XII. sz.-ban már virágzó város volt. A
keresztes háborukban H. volt az egyedüli németalföldi város, amely azokban
résztvett. A németalföldi szabadságharcban a szövetségesek pártján állott.
1573. héthónapi ostromot kellett a spanyolok részéről kiállania, amelyben a
H.-i nők, Kanau Haselaerrel élükön, hathatósan támogatták a csekély őrséget s a
melyért a városnak keményen kellett lakolnia. 1577. az orániai herceg a
spanyoloktól visszafoglalta. A XVI. sz.-ban érte el virágzása legszebb korát.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|