(San Cristobal de la H., Havanna), Kuba (l.o.) sziget
fővárosa, a kubai főkormányzónak, egy püspöknek, a spanyol-amerikai arzenálnak
székhelye, a sziget É-i partján, több vasuti vonal kiindulási pontjánál, a
Carenas nevü nagyszerü kikötő mellett, amelyben egy időben 1000 hajó is biztos
menedékhelyet talál és amelyet a Morro, a San Salvador de la Punta (e kettő a
340-400 m. széles bejárat két oldalán), a Casa Blanca, aSan Carlos del Principe
és más erődök és betteriák védelmeznek, (1887) 200448 lak., több mint 100 nagy
dohánygyárral (az ismertebb cégek: Silva, Cabanos, Upman, Cabargos stb.)
csokoládékészítéssel, hajóépítéssel és rumkészítéssel. Igazi nagyságát azonban
kereskedelmének köszönheti, amelyet biztos és terjedelmes kikötőjének és még
inkább fekvésének köszönhet és amely egész Közép-Amerikában a legélénkebb.
1891. 1016 hajó érkezett meg 1236353 tonna tartalommal és valamivel több hagyta
el. Spanyol-, Francia-, Németországgal, Angliával és az Egyesült-Államokkal
rendes hajójáratok kötik össze. Kábelösszeköttetése van Key-Westen át az
Egyesült-Államokkal és Európával, Vera-Cruzon át pedig Mexikóval és
Közép-Amerikával. A város nagyobbára laposfedelü, földszintes, élénk szinekkel
festett házakból áll. A régi városnak utcái szükek, tultömöttek; az ujé
(Extra-muros) szélesek, szabályosak. A Cerro nevü városrészt a gazdagok lakják.
A jelentékenyebb épületek és terek: a virágokkal ékesített Plaza de Yarmas,
VII. Ferdinánd fehér márványszobrával, amely a kormányzói palotával (El
Gobierno) áll szemben: a székesegyház, amelyben 1796 óta Kolumbus Kristóf
hamvai nyugosznak; a San Felipe, Las Mercedes, Nostra Senora de Belen stb.
templomok; a Tacon nevü szinház, földünk egyik legnagyobb ilynemü épülete 4000
néző számára; a Plaza de Toros; a meteorologiai obszervatorium, a jezsuiták
kollegiuma, a dominikánusoktól ellátott egyetem 5 fakultással, több kórház
(Casade beneficencia), a vámház stb. A tropusi növényzettel ékesített sétaterek
és helyek közt a főbbek: el Prado, Isabel Segunda, el Paseo de Tacon, Carlos
Tercero, la Alameda de Paula. Az éghajlat kellemes (évi középhőmérsék 25°), de
a sárgaláz gyakran meglátogatja. Ivóvizét a Ventóból, az Almendarez egy kis
mellékvizéből kapja. H.-t 1515. Diego Velasquez alapította a Rio Mayabeque
torkolatánál, későbben az Almendarez torkolatához tették át és 1519. jutott a
mai helyére. Már ekkor kapta meg a Llave del Nuevo mundo (az uj világ kulcs)
nevet. Morro erősségét az angolok 1762. elfoglalták, de már 1763 a spanyolok
visszafoglalták.
Forrás: Pallas Nagylexikon