Hadak utja

Lugossynak Ipolynál (Magyar Myth. 581) feljegyzett adata szerint a székelyeknél a Tejut csillagképnek egy Csaba-mondához füződő neve. A monda szerint a H. ugy keletkezett az égen, hogy a Csaba hunn népéből származott székelyek idegen szomszédaiktól irtó háboruval megtámadtatván, az égből segítségükre kelő őseiket, az elköltözött hunn vitézek lelkeit látták leszállni s mellettük hadakozni. Ez régi szellemek segédcsapatainak a lópatkói hagyták a mennybolton azt a halvány fénysávot, amelyet különben a legtöbb néphez hasonlón a magyar is Tejut-nak nevez legáltalánosabban. Egyéb magyar népies nevei e csillagképnek az Országut, Isten-, Jézus-, Szt. Mihály-, v. Tündérek utja (járása, fordulója). A reá vonatkozó mondák egy része (igy az országuton elszórt szalma eredetét magyarázó monda) közös más népekéivel.

Forrás: Pallas Nagylexikon