Hadfenség

az állam legfőbb hatalma a hadi ügyek körül, igy a haderő kiállítása, szervezése, fölötte való rendelkezés, a hadüzenet és a háboru joga. Köztársaságokban a H. gyakorlása több alkotmányos szerv között oszlik meg: Svájcban az elnök és a kongresszus, Franciaországban pedig az 1848-iki alkotmány szerint az elnök rendelkezett a hadsereggel, de személyesen nem lehetett annak főparancsnoka; az 1875-iki alkotmány értelmében meg a hadüzenéshez a két kamara beleegyezése is szükséges. Monarkiákban a H. joga a fejedelmet illeti, de alkotmányos formákban és igy nálunk is, csak a törvények korlátai között és a felelős minisztériummal, ellenjegyzése mellett gyakorolható. L. még Felségjogok és Hadur.

Forrás: Pallas Nagylexikon