Hadi gépek
általában mindazok az eszközök, amelyekkel az ellenség, vagy
annak harceszközei a technika segítségével harcképtelenné tehetők. Különösen
pedig igy nevezték a lőpor feltalálása előtt - részben egészen a XV. sz. végéig
- nehéz kövek, gerendaszerü nyilak, gyujtó anyagok stb. vetésére vagy lövésére,
továbbá a várfalak rombadöntésére használt gépeket s a várvivókat az ellenség
lövedékei ellen biztosító szerkezeteket. Voltak a tárgyakat lapos ivalaku
pályán lövő és erősen hajlott iv alatt vető H. Az előbbieket katapultáknak
nevezték s a mi ágyuinkat pótolták, az utóbbiakat - a balliszták - a mi
mozsaraink helyét foglalták el. A katapulták sajátképen állványos nagy ijas
puskák, mig a balliszták szintén állványokra fektetett nagy parittyák voltak. A
várvivásnál alkalmazták az ariest (l.o.) s a tollenót (l.o.) előbbit a falak
rombadöntésére, utóbbit harcosoknak a várfalakra való emelésére használták;
végre ide sorozandók még a mozgó várvivó tornyok (Helepolis), melyek 3-6
emeletesek voltak és kerekekre vagy hengerekre fektetve, egyengetett uton
egészen a vár, vagy város faláig tolattak, hogy annak lőrésein át a várat védők
fölött uralkodó helyzetből ezek ellen harcolni s a vár mellvédére le- vagy
átszállani lehessen. Mig a ballisztákat főleg erődítések ellen alkalmazták,
addig a katapulták a nyilt mezőn vivott csatákban is körülbelül oly szerepet
játszottak, mint manapság az ágyuk. Mátyás királyunk is Bécs ostromlása alatt
ágyukon kivül a «saját embereink által bárhol készíthető» katapultákat és
ballisztákat is használta, s «a sokba kerülő és csakis morális hatása által a
katapultáknál előnyösebb ágyuk helyett».
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|