Hadkiegészítési hatóságok

azon állami igazgatási szervek, melyek hivatása a hadkiegészités ügyét intézni, illetőleg az arra vonatkozó törvényes határozmányokat foganatosítani. A legfelső foku hadkiegészítési hatóságot Magyarországon a m. kir. honvédelmi miniszter képezi, aki a közös hadsereg kiegészítésére nézve a védtörvény és végrehajtási rendeletek által meghatározott ügyekben a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg jár el. A honvédelmi miniszter fővezetése alatt részt vesznek a hadkiegészítés ügy intézésében a hadtesti vagy hadterületi parancsnokságok (Corps-Commanden), a honvédségre a honvédkerületi parancsnokságok; továbbá a törvényhatóságok és községek tisztviselői, nevezetesen a járási főtisztviselő, a városokban az u. n. katonaügyi előadó, a községekben az elöljáróság. Ezeken kivül vannak hatósági organumok, melyeknek kizárólagos v. legfőbb rendeltetése a hadkiegészítés intézése lévén, specialisan v. szorosabb értelemben véve H.-nak neveztetnek, ezek: a) a császári és királyi hadkiegészítési parancsnokságok; az egész monarkiában 102 ilyen parancsnokság van szervezve, b) a honvédkiegészítő parancsnokságok, szám szerint 28; ezekkel kapcsolatosan működnek a népfölkelési kiegészítés előkészítésére rendelt népfölkelési kiegészítés előkészítésére rendelt népfölkelési nyilvántartási közegek c) a sorozó bizottságok; ez utóbbiak háromfélék, u. m. mozgó, állandó és rendkivüli sorozó bizottságok. A mozgó sorozó biztosság feladta a rendes ujoncállítás (fősorozás) végrehajtása. Számukat a honvédelmi miniszter a szükséghez képest állapítja meg, de minden hadkiegészítési kerületben legalább egy ilyen bizottság szervezendő. Az állandó sorozó bizottságok minden hadkiegészítési kerület székhelyén szerveztetnek; feladatuk az utóállítás, vagyis fősorozásról akár vétlenül, akár vétkesen elmaradott hadkötelesekre az ujoncozás végrehajtása. Rendkivüli sorozó bizottság az, melyet a honvédelmi miniszter a védtörvény 46. §-a alapján oly sorozó járásokba küldhet ki, hol a hadkötelezettség előli szökés nagyszámban fordul elő.

A sorozó bizottságokat elemeiknél fogva vegyeseknek nevezik; bennük ugyanis a közös hadsereg s a magyar királyi honvédség tisztein kivül polgári, nevezetesen törvényhatósági tisztviselők is vesznek részt. megjegyzendő azonban, hogy a sorozó bizottságok határozataikat nem bizottságilag hozzák, hanem a védtörvényhez kiadott végrehajtási rendelet határozmányai szerint, az ügyek különféleségéhez képes, majd a hadkiegészítési, majd a honvéd kiegészítő parancsnokságnak ott levő képviselője, majd a törvényhatóság első tisztviselője hozza meg a határozatot. Speciális hadkiegészítési szervek még az u. n. vegyes felülvizsgáló bizottságok, melyek a hadképesség kérdésében másodfokulag és rendszerint véglegesen döntenek. Rendkivül esetekre ad hoc felülvizsgáló bizottság alkotható a honvédelmi minisztérium kebelében, a vegyes felülvizsgáló bizottság bizonyos határozatainak végleges felülvizsgálása végett. A népfölkelők hadképességének megvizsgálására és felavatására rendelvék a háboru veszélye vagy kitörése esetén szervezendő vegyes bemutató szemle bizottságok. Említendők végül mint speciális hadkiegészítési szervek, a községi puhatoló bizottságok. Ezek a járási főszolgabiró vagy helyettese elnöklete alatt alkalmas községi lakosokból, községenkint szervezendők. Feladatuk az ismeretlen tartózkodásu hadkötelesek kinyomozása; e végből a szülőket, hozzátartozókat s más tanukat is hallgathatnak ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon