Hadramaut
D.-Arábia egyik országa, amelyet D-en 4-500 km. hosszuságban
az Arab-tenger, Ny-on Jemen, K-en Sir és Mahrah, É-on a sivatag határol.
Általában hegyes ország, amely termékeire és klimájára nézve olyan mint Jemen.
A szelid lejtőjü tengermelléket számos izolált, kopár domb és kis hegylánc
takarja, amelyeknek legmagasabb csúcsai 450-500 m. magasak; ahol alluvium van,
ott vannak az oázisok. E déli zóna egy a tengerparttal egyközüen vonuló
hegyláncig terjed, amelynek legmagasabb csúcsait Wrede 2400 m.-re becsüli. E
hegylánctól É-ra egy 12-15 napi járásnyi széles fensik terül el, amely 300 m.
magas gránittal alakjában hirtelen ereszkedik le a sivatag felé. A belső
fensikon félköralaku termékeny és népes völgy huzódik végig, amely Vadi
Doau-néven ismeretes és 6 óra járásnyi széles. A parti részt El Hadsar, Belad
Beni Issza és Hamum névvel jelölik. A legjelentékenyebb folyóvölgyek a Vadi
Hadsar és Vadi Misszilek, de egyik sem éri el a tengert; vizök a partmellék
homokjában vész el. A lakosok Beni-Kahtan, Beni-Amud és Beni-Korais-ra vezetik
vissza eredetöket; mindnyájan ekkili nyelven beszélnek; külön seikek uralma
alatt élnek; névleg Sibam szultánja gyakorol rajtuk fenhatóságot. Török
források a lakosság számát közel 2 millióra becsülik. nagyobb városok: Sibam,
Terim, és Ainad V. ö. Maltzan, Wrede"s Reise in H. (1870); u. a., Georgr.
Forschungen in Süd-Arabien (Peterman 1872, 5. sz.); Van den Berg, Le H.
(Batavia 1886).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|