Hadsi
Loja, teljes néven Hadsi Háfiz Szálih efendi Lojó. A
boszniai okkupáció ellen fellázadt sarajevói nép vezére. Szül. Sarajevóban
1841. v. 1842., hol atyja szegénysorsu szabó volt, megh. Mekkában 1887 jun. 30.
Hiányos nevelésben részesült. Néhány éven át látogatta a mektebet (elemi
iskola-féle) s azután napszámoskodott. Körülbelül 18 éves korában
tanulmányainak folytatására szánta magát s a sarajevói u. n. kursunli
medreszében (felsőbb iskola) tanult. Eleinte muezzin volt a pacsadzsi
Neszuh-féle mecsetben, később ugyane mecset imámjává lőn, mig végre hodsa lett
a sarajevói logavinai-utcai mektebben. Első nyilvános fellépése 1872-re esik.
Ez évben ugyanis a sarajevói mohammedánok nagy izgatottságba jöttek miatt, hogy
a görög nem egyesült lakosok az uj templomokat fölszentelni s az uj harangokat
a toronyba állítani akarták.
A mozgalomnak, mely a templom beszentelése s a harangok
felállítása ellen irányult, H. állott az élén. Az akkori kormányzónak,
Mehmed-Aszim pasának sikerült ugyan katonai karhatalom kirendelésével a
szertartásnak rendes lefolyást biztosítani, de H.-t, hogy ártalmatlanná tegye,
csendőr-imámmá nevezvén ki, a csendőrlaktanyában felügyelet alá helyezte. 1876.
elszökött Sarajevóvól, de a boszniai okkupáció hirére hirtelen ismét ott
termett. 1878 jul. 5. kitört a forradalom. H. volt a helyzet ura, parancsának
engedelmeskedni kellett. Amint eltiltotta a francia szabásu ruhák viselését a
törökök és keresztények egyaránt azonnal bosnyák divat szerint öltöztek föl.
Halállal fenyegetett mindenkit, ki a harc védelmére föl nem kel. Fölfegyverezte
a törököket s a keresztényeket, csakhamar megfosztotta Mahzar pasát a
kormányzói méltóságtól, de lehetővé tette ugy neki mint tisztjeinek, hogy
békében elmeneküljenek Konstantinápolyba, sőt embereivel egész a határig
kisértette. Aug. első napjaiban hire érkezvén, hogy a cs. és kir. hadsereg a
Száván átkelt, H. elrendelte, hogy a közeledő seregnek ellenálljanak. Egy
bosnyák csapat Kiszeljákba, a másik Ilidsére küldetett. A hadsereg gyorsan
közeledvén a városhoz, H.-nak szöknie kellett. Sarajevó bevétele után H.-t
elfogták. 1879. évi szept. 27. kötél átali halálra itélték. Württembergi Vilmos
herceg táborszernagy azonban megkegyelmezett neki, az itéletet 5 évi börtönre
változtatta. Büntetését H. Josefstadtban töltötte ki, hol szabómesterséget
tanult, s jó magaviseletet tanusított. 1884. fogságából kiszabadult s
feleségével s két gyermekével Mekkába utazott, hol vendégfogadót s kávéházat
nyitott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|