Hadügy

a hadsereg s az arra vonatkozó intézkedéseknek összessége. A fegyveres erő s hadügyi szerkezet legcélszerübb szervezésére vonatkozó főelveknek kutatása és kifejtése a hadügyi politikának képezi feladatát. Hazánkban az 1867. XII. t.-cikk alapján és az ott megállapított határok között a hadügy az osztrák-magyar monarkia másik államával közös ügyet képez. A hivatkozott t.-c. 11. §-a szerint közös, illetve ő Felségének a hadügy körébe tartozó, alkotmányos fejedelmi jogai folytán ő Felsége által intézendőnek elismertetik mindaz, de csakis az:«ami az egész hadseregnek, és igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik». Ellenben nem közös, hanem mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében az országnak fenn van tartva. a) a hadseregnek időnkénti kiegészítése; b) az ujoncok megajánlásának joga; c) a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározása, ugyszintén d) a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedések (12. §). Nem közös s a magyar törvényhozásra tartozik: «a védelmi rendszernek megállapítása vagy alakítása». Hogy ez a megállapítás, illetve átalakítás a törvény elismerése szerint is csak egyenlő elvek szerint eszközölhető célszerüen, a tényen, hogy a védelmi rendszer megállapítása v. átalakítása nem közös ügy, mit sem változtat. A célszerüség érdekeit szem előtt tartva, a törvény azt rendeli, hogy ily esetben mindkét állam minisztériuma előleges megállapodás után egyenlő elvekből kiinduló javaslatot terjeszt a maga törvényhozása elé. A törvényhozások nézeteiben netán felmerülhető különbségek kiegyenlítése végett a két törvényhozó egymással küldöttségek által érintkezik. (13. §.). Közösek ellenben a törvény által előirt módon megállapítandó arányban a hadügy költségei (15. §.). Viszont a magyar hadsereg egyes tagjainak mindazon polgári viszonyai, jogai és kötelezettségei fölött, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, kizárólag a magyar törvényhozás s magyar kormányzat intézkedik (14. §.).

Forrás: Pallas Nagylexikon