Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Hadut... ----

Magyar Magyar Német Német
Hadut... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Hadut

nevet viselt az az utvonal, mely az Arpádok korában Székesfehérvárról, Magyarország fővárosából, délnyugatnak egészen Spalatóig vezetett s melyet hadi vállalataikban a magyarok többször követtek. Fehérvártól tulajdonképen kétfelé ágazott. Az egyik a Balatontól északra, a mostani Budapest-zágrábi országuton ment a Zala-folyó torkolatáig, honnan DK-re fordult Somogyba s ott egyesült a másik ággal, mely Fehérvártól a Balaton déli partján Gamászán át haladt. Az egyesült utvonal azután Segesd érintésével Vaska táján szeget a Drávát, melyen tul szintén H.-nak nevezték s a folyó jobb partján a monoszlai s réka-melléki hegyek aljában nyugaton a Bednyáig, onnan pedig a kemleki (kalniki) hegyeken át Dny-nak, a Krapina völgyének érintésével csavarodott Zágráb alá. A Száva zágrábi Király-révén tul a Turmezőn keresztül Petrinjánál érte le a Kulpát, honnan Dny-nak Topuszkóig (a Glina felé) egyre emelkedett, bekanyarodott a boszniai Bihács alá s ugy a Gozd erdőn át Dalmáciában Knin, Zára és Spalato felé vezetett. Ezen az uton haladt Szent László is, midőn 1091. Horvátország elfoglalására indult. Ez ut nyomait kimutatta Pauler Századokban (1888, 212) és Magyarország Történetében (l. 203.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is