Háfiz
Semsz eddin Mohammed, persa költő, szül. Sirázban a
valószinüség szerint 1318., megh. 1389. Ruknabád közelében temettetett el.
Moszlim ember létére a hittudományt, mely az összes mohammedán ismertek alapja,
tanulva, megszerezte a háfiz cimet. Eleinte a teologiával és annak gyakorlati
alkalmazásával a jogtudománnyal foglalkozott, később mikor erőt vett lelkén a
misztikus vallási rajongás, egy szufik- és dervisekből álló társulathoz
szegődött. Mint kitünő korán-ismerő a mozzaferidák udvaránál és egy, a
nagyvezir, Hadsi Kavámeddin által Sirázban számára alapított iskolában
tanított. Ájtatos moszlimek és költeményeinek buzgó olvasói még mai napig is
elzarándokolnak sirjához. Eleinte a vallásos miszticizmusnak hódolva, rajongó
hitét visszatükröző versekben nyilatkozott költői tehetségére. Ghazeljeit és
egyéb költeményeit csak H. halála után gyüjtötte össze Mohammed Gulendám és egy
divánba (verskötet). Számos kiadást ért; a nevezetesebbek: Kalkutta
(1791-1826), Khanpur 81831), Bombay 81828-1850). A bulaki (1834, 3 köt.), és a
konstantinápolyi (1841) Szudi török magyarázatát is tartalmazzák, melyek
részben a legjobb európai kiadásban (Brockhaus Lipcse 18857-1861), 3 kötet és
1863 1 kötet) is kiadva vannak. Magyarra először Fábián Gábor fordította: Hafiz
persa költő divánjából ghazellák s töredékek c. (1824); ujabb időben Erődi Béla
tolmácsolta H.-t az eredeti persa szövegből: Hafiz Dalai. A költő életrajzával.
Persából fordítva és Hafiz költeményei Persából fordítva (2. olcsó kiad.,
Budapest 1877). Németre Hammer igen szabad és nem éppen költői fordításán kivül
Nesselmann és Rosenzweig fordították le a nagy keleti lantos költőt. Ez
utóbbinak kitünő kiadásában együtt találja az olvasó persa szöveget és annak
izléses versfordítását (Bécs 1858-1864., 3. köt.). Angol legujabb próza
fordítása Clarke, Hafiz The Divan Transl, into English prose with an
introductory preface, a note on Sufi-ism, and a life of the author (2. köt.,
Kalkutta 1891). V. ö. Vullers, Vitarum poetarum persocorum fasciculus 1.
(Daulet sah persa szövege).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|