Hága

(Haag, s"Gravenhage, s"Hage, the Hauge), a németalföldi királynő, a németalföldi kormány és parlament székhelye, D.-Hollandia tartomány fővárosa, 5 km.-nyire az Északi-tengertől egy csatorna és vasut mellett, (1892) 169828 lak., ágyu-, vas- és rézöntéssel, kocsi- kalap- és butorgyártással, ezüst- és arany ékszerkészítéssel. A város, amely a környékéből kiemelkedő, magasabb részén épült és Európa egyik legrendesebben és legszabályosabban épült helye, jelentőségét annak köszöni, hogy benne lakik a németalföldi udvar. Utcái közül némelyiket fákkal szegélyezett és szép hidakkal áthidalt csatorna metszi át; ezek közt a legszebb a Woorhut. Legfontosabb része H.-nak a Binnehof, amely különböző stilusban épült régi házakból áll. Hat nyilvános tere közül a Vijverberg egyik felét faültetvények, másikat tiszta vizzel telt medence alkotja. A legjelentékenyebb épületek: a terjedelmes régi királyi palota, szép könyvtárral, értékes kép-, érem- és ritkaságok gyüjteményével; a III. Vilmos által épített uj palota, a nassaui Móric-féle palota (Mauritshuis), amelyet gazdag képtár foglal el; a városháza, a szinház, a gótizlésü Groote Kerk, a Szt. Jakabról elnevezett templom stb. A műemlékek: a Binnenhof egy kutján Hollandiai Vilmos aranyozott szobra: A Pleinen I. Vilmosnak, a Buitenhofen II. Vilmos királynak ércszobra; a királyi palota előtt I. Orániai Vilmosnak lovasszobra; Spinozának ércszobra és a nemzeti emlék az ugynevezett Nederlandische Magd-dal (a Németalföldeket személyesítő női alakkal). A fentemlített gyüjteményeken kivül még érdekesebbek a városi muzeum, Steengracht báró gyüjteményei és a Meermanno-Westreenbianum, az etnográfiai gyüjtemény és az inkunabulumokban, kéziratokban, miniatürfestményekben gazdag nemzeti könyvtár. A kiválóbb tanintézetek és tudományos egyesületek: a zene- és rajziskola, a hágai-társaság, a Witte-Societeit, a fizikai-társulat, a festő egyesület és az Institut voor de Taal-, Landen Volkenkunde von Nederlandsch-Indie. Környékét szép kertek és nyaralók diszítik; 5 km.-nyire van a gyönyörü Hágai-erdő (het Haagsche Bosch) és ebben az Orangenzaal nevü királyi kastély, amelyben szép képgyüjteményt és III. Vilmos korából való gyüjteményt őriznek. E királyi kastély körül van Európa egyik legszebb parkja. Ény-felé gyönyörü egyenes fasor vezet el Scheveningen tengeri fürdőhöz. DK-re van a Riswyck kastély, amelyben 1697. egyrészt Franciaország, másrészt a császár Spanyolország, Anglia és Hollandia kötöttek egymással békét. H. eredetileg a hollandi grófoknak vadászkastélya volt. 1250. Vilmos palotát építtetett a helyén. A XVI. században az ország székhelye lett. 1710 márc. 31. itt kötötte meg a császár és a tengeri hatalmak az első hágai egyezményt és máj. 4. a másodikat. 1717 jan. 4. a hármas szövetséget Francia-, Angolország és Hollandia, 1717 febr. 17. pedig a békét Spanyolország, Szavója és Ausztria itt kötötték meg. Bounaparte Lajos a kormány székhelyét áttette Amsterdamba, ami a városra káros hatással volt, de 1813 után e veszteséget kiheverte.

Forrás: Pallas Nagylexikon